Betegségek

Köszvény a papagájoknál
Papagájok csőr és toll betegsége PBFD
Papagájfiókák szétcsúszott lábakkal
Mirigyes gyomor tágulat PDD
Tolltépés papagájoknál
Szezonális allergia papagájoknál
Vérzsír
Az Aspergillosis
A légfrissitők illatgyertyák
A papagájkór Chlamydia psittici
A vitamin hiány
A polyoma
Coli fertőzés
Emésztőszervi megbetegedések
Hiány betegségek
Kőtőhártya gyulladás
Papagáj herpesz virus


Köszvény a papagájoknál

7/7/2017

Csilla Iaynarab :Amikor a táplálékból nyert fehérje lebomlik a szervezetben a végtermék egyike a húgysav. A vesék dolga hogy a húgysavat eltávolítsák a szervezetből ami a madár potyadék fehér részében található.

​Sajnos a köszvény elég gyakori betegség a madaraknál is. Köszvény akkor alakul ki mikor a vese nem képes kiszűrni a vérből a húgysavat és az feltárolódik a szervezet különböző részein. Ahogy ez a folyamat elkezdődik, a a károsodás maradandó. A köszvény nem egy elsődleges betegség általában súlyos vese károsodás miatt alakul ki. Továbbá alacsony vitamin A vagy túl magas Vitamin D, túl sok kalcium, nem elég mozgás, túl tápláltság miatt, vagy nagyon kevés folyadék bevétele miatt is alakulhat ki köszvény.

Két különböző típusú köszvény létezik..Elsődleges és másodlagos köszvény. Az elsődleges a rendellenes fehérje lebomlása. A másodlagos a károsodott vese nem képes kiválasztani a vérből a húgysavat. Ha a köszvény látható azok általában a madár ízületeinél és ínhüvelynél látható, dagadt és fájdalmas a madárnak a mozgás, lépés vagy ülés. A zsigeri köszvény a vesét, szívet, májat vagy éppen a légzsákot is burkolhatják. 

Fizikai jelenség a köszvénynek ha a madár "lötyög" az egyik oldalról a másikra, duzzadt és fájdalmas ízületek, ízületi merevség. A felgyülemlett húgysavak, úgynevezett "csomok" az ízületek felett láthatok. Egy köszvényes madár valószínűleg nem szeret repülni az ízületi fájdalmak miatt ​vagy nem tudnak a rúdon megülni és a kalitka alján kuksolnak, túl sokat alszanak, letargiásak és remegnek, szomjasak, hasmenési tünetek vagy rohamok a tünetei. A zsigeri köszvénynél a madár gyenge, nincs étvágya, nem tud normálisan üríteni, ürülék rendellenes, túl folyékony. A madarak próbálják elrejteni a rosszul létüket, ezért a testsúly mérés nagyon fontos hogy tudjuk fogyott e.

Diagnosztikázni vérvizsgálaton keresztül lehet ahol a húgysav szintjét mérik fel és röntgenen keresztül..vagy a csomóból vesz ki egy mintát. 

​Hogy előzhetjük meg a köszvényt a madaraknál?
Ha a köszvény folyamata megindult azt visszafordítani nem lehet, legfeljebb kontrollálni. Gyógyszeres kezelést kapnak a további károsodás ellen, rosszabb esetben a daganatokat sebészileg eltávolítják. A köszvényes madaraknak minimális fehérjét adjunk csak, és sok folyadékhoz kéne hogy jussanak hogy a vese egészségét fent tartsák és a köszvény további kialakulását megakadályozzák. Mivel nagyon fájdalmas betegség, tramadol gyógyszerrel szokták kezelni a húgysavat meg "allopurinol vagy colchicine" gyógyszerrel próbálják megakadályozni. 


Papagájok csőr-és tollbetegsége (PBFD)

8/3/2017

Papagájok csőr-és tollbetegségét (PBFD) egy madarakra veszélyes cirkovírus okozza, amely kizárólag a tojásból frissen kikelt fiókákat támadja, mikor az immunrendszerük még nem alakult ki. Felnőtt madarak nem fogékonyak a betegségre, viszont ha érintkeznek a kórokozóval, a szervezetük antitesteket fog előállítani, ami által immunissá válnak a betegségre, ennek következtében pedig egy átmeneti időszak erejéig pozitív tesztet mutathatnak PBFD-re. A vírus a környezetben nagyon stabil, semmilyen fertőtlenítőszer nem fogja tudni eltávolítani. A betegséggel fertőzött szobát le kell festeni, így a kórokozó a festékréteggel elzárható a külvilágtól. Jelek:  A csőr és hámréteg elhalása. Minden vedléssel a betegség rosszabbodik.  Léziók a tollakon, amelyek a tolltokokat és az hámréteget érintik.  Léziók a csőrön  Leszorító szalagok, amik szoros gyűrűk a tolltokok körül, kiemelkedve a tolltüszőből  Csökkent tollpormennyiség a csőrön, lábakon és tollakon. A fejlődő tollak szára vérzékennyé válik. A betegség már nem olyan gyakori előfordulású, mint 30 évvel ezelőtt, de néha még előfordul törpepapagájoknál. A kórokozót hordozhatják krónikus betegségként, idővel elvesztve összes tollukat és csőrük abnormálisan kezd növekedni. Nincs gyógymód, se vakcina.
https://www.youtube.com/watch?v=KVp...
https://www.papagajmagazin.hu/index...
https://egzotikusmadarak.hu/pbfd/ 


Papagáj fiókák szétcsúszott lábakkal,

17/6/2017

Csilla Iaynarab‎ :
​Papagáj fiókák szétcsúszott lábakkal,
(forras:thetameparrot.com)
​Annak idején azt hittük mindent tudunk a papagájokról. Hogy kell etetni őket, tudtuk hogy a magok mellé kell zöldség, gyümölcs, stb. csak azt nem hogy miért. Tudtuk hogy kell szaporítani őket....csak hagyjuk őket békén. Azt is tudtuk hogy miért veszekednek a párok néha....ők és, az nem igaz, senki nem tudja igazából. Mi nimfákkal kezdtük elég nagy sikerrel. Aztán egy nap ez a tudat is cáfolva lett, igazából alig tudtunk valamit mikor jöttek a problémák. Az egyik párnál egy deformált fióka lett. A fióka lábai két oldalra szét voltak csúszva és nem egymás alatt voltak hogy állni tudjon. Hetekig próbáltunk segíteni rajta, de elpusztult. Pár hónappal utána megint lett egy ilyen fióka és innentől próbáltuk mindent megtudni hogy a jövőben ezt a problémát elkerülhessük. Ha a szétcsúszott lábakat idejében kezelik akkor a fióka már normálisan tud fejlődni.
Mi miatt történhet ez? A kutatások szerint a szétcsúszott lábak a hiányos táplálkozás miatt is történik. A legtöbb egészségügyi problémák amúgy is nagy mértékben a hiányos táplálkozásra vezethető vissza. Azokat a szülöket akiket főként magokon tartanak azok nem kapnak elég fehérjét és kalciumot a szervezetükbe. Jód, manganiz, magnézium és sok más ásványi anyag ami elengedhetetlen számukra azokhoz sem jutnak, és ezek a hiányosságok meglesznek a születendő fiókánál is.
Meg egy valószínű ok hogy a fészek dobozban nincs megfelelő forgács. A szülök a fiókákra telepszenek hogy melegen tartsák őket, ilyenkor nem tudják a lábukat maguk alá tenni mert az odú alja sík és már ezzel is a lábak kezdenek deformálódni. Ilyenkor a lábak megrepedhetnek vagy el is törhetnek.
Kutatások szerint genetikai okokbol is megtörténhet a szétcsúszott láb szindroma, ez főleg akkor igaz mikor nincs vérfrissítés náluk.
Érdekes, a szülök tudják hogy a fiókával valami nincs rendben, és ilyenkor egyszerűen nem törödnek többet vele. Ez meg akkor is megtörténhet ha szemre mi nem látunk problémát a fiókánál, de a szülök már tudják hogy a fióka nem annyira életképes mint a többi.
Amire még rájöttünk hogy a természetben a nimfa fiókák , kapnak direkt napfényt (nagyon fontos minden madár egészsége szempontjából). Ezért is nagyon fontos, ha a napfény nem megoldható, kapjanak Vitamin D3-at ami kemény tojás sárgájából nyerhető vagy jobb minőségű pelletekből is.
Sokkal könnyebb megelőzni ezt a problémát mint meg gyógyítani. Első sorban legyenek megfelelően , változatosan táplálva például.
Csatolva egy videó hogy lehet egy szétcsúszott lábakat korrigálni de tanácsos orvoshoz vinni a fiókát mert egy rossz kezelés miatt a fióka lábai örökre használhatatlanok maradnak.
Youtube csatolás mit lehet ilyenkor csinálni:
https://www.youtube.com/watch?v=vCcyoodTAg41 CommentRudolf Tímea23/7/2018 23:44:24

Kedves Csilla!
Sajnos nekünk is született egy kis hullámos papagájunk szétcsúszott lábakkal. A tojó az odúból kiszórta a fűrészport, így valószínűleg ez lehetett a baj forrása, de mi csak most hogy kirepült a fészekből vettük észre, hogy baj van.
Az általad mutatott lábkorrekciós eljárás a 2 hónapos madárkánknak is nyújthat segítséget / gyógyulást? Ha igen, meddig legyen a lábán a szivacs?
Visszajelzésedet előre is köszönjük!
Üdvözlettel:
Rudolf Tímea

REPLY

Mirigyes gyomortágulat (PDD)

8/3/2017

Mirigyes gyomortágulat (PDD) -okozója a bornavírus A betegség szétfeszíti a belső emésztőszervek falait; megnyúlt formájukban nem működnek megfelelően. Gyakran említik Proventricular Dilatation Disease-ként (PDD). A probléma ezzel az elnevezéssel az, hogy a betegség mindenféle emésztőrendszeri probléma jelei nélkül is jelen lehet. Néha csak az agyban jelentkeznek problémák - agyi-agytörzsi jelek, központi- és perifériális idegrendszeri jelek (gyakran jelentkeznek Jákópapagájoknál). Így a PDD nem pontos megnevezése a betegségnek.

A Mirigyes gyomortágulat jelei:
A bornavírus okozza a Mirigyes gyomortágulatot, de a madár mutathat tüneteket a bornavírus jelenléte nélkül is. "Avian Bornaviral Disease (ABD)" szintén nem helytálló elnevezése a betegségnek, mivel a betegség a vírus jelenléte nélkül is jelen lehet. Ez egy neurotróf vírus, a test és az agy idegsejtjeit támadja meg. "Avian Ganglioneuritis" a megfelelő elnevezése a betegségnek, mivel utal a ganglia idegek gyulladására. Megtalálhatók az agyban, agytörzsben, gerincvelőben, perifériális idegekben, a szív autonóm idegeiben vagy a mellékvesék idegeiben. A ganglia idegek begyulladnak, így amit látunk az egy autoimmun válasz a ganglioside ideg proteinjeire. A betegség megállapítása változó lehet. Amiket számításba vesznek:  Az érintett faj.  A léziók eloszlása és helye (lehetnek a központi idegrendszerben, perifériális idegrendszerben, vagy az autonóm indegrendszerben).  A léziók súlyossága. Kakaduknál áltaklában a központi idegrendszer és az agytörzs vizsgálata szükséges. A lórik és arák vizsgálatakor az autonóm idegrendszert figyeljük meg, illetve mutatnak emésztési problémákat. A jákók gyakran agresszív módon tépik tollaikat és csipkedik bőrüket, mivel a gerincvelő is érintett. A betegség klasszikus formája a begy, mirigyes gyomor, gyomor és vékonybél megnagyobbodásával jár. Ezeket a X. agyideg, a Bolygóideg stimulálja. A Mirigyes gyomortágulat (PDD) az autonóm- és központi idegrendszer betegsége. A betegség elsősorban az emésztőrendszert érinti, a magok emésztetlenül távoznak a szervezetből, a szervek pedig gyulladtá válnak. Az autonom idegrendszer a szívet is működteti; olyakor csak az igerületvezető-rendszer érintett. A Mirigyes gyomortágulat okozhat rohamokat, ülőródról való eséseket, váratlan elhullást. A rohamok kezelhetők az agyvelő gyulladásának kezelésével.
A látást befolyásolhatja a vírus, kortikális vakságot okozva. A retina válaszol a fényviszonyokra, viszont a behatásokat az agy nem alakítja át látható képpé. Mivel a madár így nem kap visszaigazolást arról amit lát, tulajdonképpen vaknak tekinthető. Ez a vakság helyreállítható azonnali és megfelelő kezeléssel. A bornavírus okozhat retinitis-t is, ami szintén befolyásolhatja a látást. A Propriocepció jelenti a madár tudatát arról, hogy teste hogyan helyezkedik el a háromdimenziós térben. Mikor bármi hiányosság lép fel, megfigyelhetünk furcsa mozgást, ataxia-t és koordinálatlanságot. A madár elveszti egyensúlyérzékét, gyakran elesik, leesik az ülőrúdról. Léziók jelentkezhetnek a gerincvelőben, perifériás neuritis-t okozva. Egyik legfőbb oka a tolltépésnek és öncsonkításnak. A madár tépkedi magát, mivel a behatásokra túlérzékennyé válik(hiperesztézia). Gyakran pszichigenikus tolltépést mutatnak a környezetük stimulációira. A madár túlreagálja amiket lát vagy hall, mivel az idegek hiperérzékennyé válnak a mozgásokra és hangokra, ezáltal a madár nehezen nyugszik meg, nem tud pihenni. Érintett fajok: A bornavírus fertőzés gyakori papagájalakúaknál, verébalakúaknál, pintyféléknél és ragadozó madaraknál. Az átlagos fertőzöttségi ráta az összes fajt tekintve 30%, mind vadon élő és háziasított fajok közt. A vírus megtalálható a szabadban, szinte minden röpében és lakásban egyaránt. FERTŐZÉS TERJEDÉSE Horizontális transzmiszió: Madárról-madárra való terjedése nem egyszerű erős immunrendszerű madarak esetében; ezáltal nem valószínű a fertőzés létrejötte külön kalitkában elszállásolt madarak közt. A vírus csak röpid ideig életképes a gazdaszervezeten kívül, körülbelül 8 óráig, ezzel a továbbterjedése nehezedik. Vertikális transzmisszió: A legelterjedtebb formája a bornavírus terjedésének. Száz, még fecskendővel való etetésre szoruló fiókát adtak el egy kisállatkereskedésnek korábban, a fiókák begyműködése leállt, emésztésük lelassult. Mindegyik madár ugyanabból a tenyészetből érkezett, és mind pozitívak voltak PDD-re. Már a tojásokat elvették, és inkubátorokba helyezték. A vírus kimutatható volt a tojásokban, amelyeket bornavírus pozitív tojók raktak le. Ezzel, és más tesztekkel is bizonyosságot nyert, hogy a bornavírus vertikálisan fertőzhet, a tojó madárról a tojásra. Kiváltó okok Legtöbbször a bornavírus megtalálható egészséges madarakban is, de aszimptomatikusak. A fertőzés a madár egész életében jelen lesz, a stressz pedig kiváltó faktorként szolgálhat a betegség kialakulásának. A hormonális viselkedés okozta stressz is előidézheti, gyakran előfordul kakaduknál. Tesztek Sok madár, amely PDD jeleit mutatja negatív bornavírusra. A vírus szakaszosan kimutatható a szervezetben, a klinikai mintákon pedig nem mutatható ki sokáig. Az analízishez vett mintákat relatíve rövid idő alatt kell felhasználni a vírus instabilitása miatt. Más vírusos vagy bakteriális megbetegedések is okozhatnak ganglioneuritis-t, amely hasonló tünetekkel járhat, mint a bornavírusos megbetegedés. Így bár a betegség jeleit mutatják, a teszt negatív bornavírusra. Kezelés és prognózis A tény az, hogy a 30%-os bornavírus fertőzöttség pánikot kelt a madártartók körében, feltételezve, hogy madaraik mind elpusztulnak ettől. Ez így nem egészen helyes, mert még a bornavírus pozitív madaraknál sem alakul ki legtöbb esetben betegség. A vírus rendkívül instabil a környezetben, a gazdaszervezeten kívül hamar degradálódik, madárról madárra pedig nagyon nehezen terjed. Jó kezelési lehetőségek vannak a klinikai tüneteket mutató madaraknak. A kulcs, hogy lehetőleg időben és megfelelően kezeljük a betegséget. A kezelés sikeressége függ a léziók kiterjedésétől és súlyosságától a kezelés megkezdésének pillanatában. Ha korai szakaszában diagnosztizálják, a betegség sikeresen kezelhető, és a madár kellően normális életet élhet. Viszont ha későn veszik észre, a léziók valószínűleg nagy területen elterjedtek és súlyosak, a kezelés minimálisan effektív, az életminőség romlása miatt pedig a madár belehal. Megfelelő diéta, tartási körülmények és stresszmentes környezet csökkenthetik a lehetőségét a betegség tényleges kialakulásának, vagy annak rosszabbodásának.
Az oldalon olvasható : Szotyi története
https://www.diszmadarmagazin.hu/hun/cikk_diszmadar.php?id=1046
https://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/cikkek/betegsegek.html


Tolltépés papagájoknál

15/3/2017

A tolltépés egy nagyon gyakori probléma papagájoknál. A probléma során, az állat a mellkas, has tájékáról gyakran teljesen kicsipkedi a bőrt, néha azonban teljesen lecsupaszítja magát. Ennek során gyakran okoz magán bőr érüléseket, amely további nagyon komoly betegségek bemeneti kapuja lehet. Ezen felül, az állat hőháztartása és immunrendszere is sérül, amely nehezíti a gyógyulást. A kiváltó okok nagyon szerteágazóak, egészen a fertőző kórokoktól a tartástechnológiai problémákon keresztül a pszichés gondokig.
Itt röviden felsorolunk párat.
​​​Fertőző betegségek
Circovírus okozta tollfejlődési zavar
Polyoma vírus okozta tollfejlődési zavar
Parazitózisok (külső és belső élősködők egyaránt)
Nem fertőző betegésgek
Tolltüsző gyulladás
Allergia
Pajzsmirigy alulműködés
Nehézfém mérgezés
Májbetegség
Pszichés problémák
szeparációs szindróma
nem megfelelő nevelés és szocializáció
szaporodásbiológiai hiányosságok
zavaró tényezők (vibráló monitor, dohányzás)
Szűk röpde
Sajnos a betegség gyógyítása nem egyszerű feladat, mert legfőképp a kiváltó okot kell megszüntetni, ami a legtöbb esetben egy komplex, több dolgot érintő kérdéskör. Sokkal inkább a megelőzésre kell koncentrálni, amit a fertőző kórokok kivédésével, helyes takarmányozással, megfelelő neveléssel és szocializációval valamint a madár figyelmének lefoglalásával lehet elérni. A probléma megjelenése esetén célszerű felkeresni egy szakembert, aki egy alapos kivizsgálás és kikérdezés mellet, megpróbálja felmérni az állat pszichés helyzetét, egészségi állapotát és megvizsgálja egy átlagos mindennapját. Ezek közül rendkívül fontos elem az orvosi kivizsgálás, hisz az esetleges fertőző, vagy nem fertőző betegségek kizárása nélkül nem lehet biztosítani az állat további hosszú életét. 


SZEZONÁLIS ALLERGIA a papagájoknál

13/5/2017

Ugyan úgy mint az embereknél, a papagájoknál is létezik a szezonális allergia, főleg tavasszal és ősszel. Mi az allergia? Technikailag a szervezet abnormális reakciója egy antigen avagy idegen anyag a testben amit a test egy túlzott reakció árán próbál eltávolítani. A reakciók általában tüsszögés, feldagadt vörös szem, duzzadt orr lukak, orr folyás, viszketegség, nehezen vesz levegőt és a legrosszabb esetben a szárny alatti tollak tépése, mindkét oldalon. A szezonális allergia ez esetben a pollenek a virágzó fáktól vagy virágoktól származnak. Amazonoknál pld. gyakori a tölgy fa virág allergia ami szemkörüli bőrpír és duzzanat, kötőhártya-gyulladás és szemváladék szimptomájában mutatkozik de a láb bőrön is látni a felrepedt es hámló bőrt (igen csak fájdalmas szimptomák nekik).A nem szezonális allergiák az általában a dél és közép amerikai papagáj fajoknál létező madár púder allergia amikor egy légtérben vannak a poros vagyis más égtájról eredő fajtákkal, mint pld. kakadu vagy jákó. Étel és penész allergiák is léteznek a papagájoknál, de maradjunk a szezonális allergiánál.A legpraktikusabb tanács a madarat az allergénektől ahogy csak tudjuk távol tartani. A madár szobájába ilyenkor nagyon jól jön egy HEPA szűrős légtisztitó és igyekezzünk a szobát, kalitkát is tisztán tartani.

A madarat vér vizsgálaton keresztül lehet meg állapítani hogy allergia szimptomája van e habár ezt néha összekeverik a paraziták által okozott szimptomával. Egy allergiában szenvedő madáron, ugyan úgy mint az embereknél, antihisztaminok segíthetnek, de ennek adagolása csak is orvos által javasolt. 

A papagájunknál próbáljuk elérni az erős immunrendszert. Ez a változatos etetés, friss gyümölcs, zöldség, herbáliák, gyom növények és a magas A vitamin tartalmú ételek táplálással érhetjük el. (ne keverjük a vitaminozással!) Az A vitamin a táplálékban a nyálka hártya, bélrendszer és a légutak megfelelő működéséhez szükséges. Minél stressz mentesebben tartjuk papagájunkat annál erősebb az immunrendszer is. Mozgás, napfény, helyes táplálkozás elengedhetetlen egy erős és egészséges test rendszer működéséhez próbáljunk ezekre törekedni tollas kedvenceinknél. 


Vérzsír

 Csilla Iaynarab‎ :

​Ezt a képet egy menhelyi ismerősöm küldte. Vért vettek egy újabb mentett kakaduból. A kakadu főleg emberi kajákat kapott, sok sajt, hús félék, mogyoró stb. Az ilyen madarak szinte kivétel nélkül érelmeszesedésben szenvednek, magas koleszterin szinttel. Az első tubus a kakadu vére, tele zsírral..a második tubus egy egészségesebb papagájtól lett véve és mint hasonlítás képen használtak. Úgy mint az embereknél a papagájoknál is lételem fontos az egészséges táplálkozás és a mozgási lehetőség. 

Az aspergillosis 

Az aspergillosis egy gombás megbetegedés, ami a levegőn keresztül terjed, és rengeteg ragadozó madarat érint. A légzsákokban telepszik meg, és mire a madár tüneteket mutat, már a betegség előrehaladott stádiumba kerül. A granulómák a légzsákokon egyik jellegzetes tünetei a betegségnek. Ez egy szisztemikus betegség, nagyon gyorsan átterjed a májra, vesékre és más belső szervekre. A madár nehezen és szaporán lélegzik. Farkát billegeti, vékonyabb hangon vokalizál. Endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálják, gombaellenes szerekkel kezelik, általános gyógyszerekkel és nebulizátorral is. Megelőzhető a madár egészséges körülmények közt tartásával és megfelelő takarmányozásával, ezáltal biztosítva, hogy az immunrendszer megfelelően működjön.
Ehhez kapcsolódóan olvashatjátok :
​"Hitchcock - aspergillosis... egy betegség másik arca".vagy Ricsi történetét
https://serultpapagajok.weebly.com/madaraink.html

A légfrissitők, illatgyertyák 

A légfrissitők, illatgyertyák mérgezők az embereknek de legfőképp a papagájok, gyermekek
számára. Érthetetlen hogy cégek hogy ússzák meg hogy ilyen termékeket engedjenek a piacra. Miből is áll egy légfrissitő? 

Metoxiklór: toxikus rovarirtó szer ami a zsír szövetben tárólodik
Paradiklórbenzol: Kísérleti állatokban kimutatták hogy rákot okoz
Fenol:Bőrrel érintkezve vagy szembe kerülve maró hatású, lenyelve vagy belélegezve mérgező. Ha felszívódik, kábultságot, vesebántalmakat, légzés- és szívbénulást okozhat. A fenol koagulációra (alvadásra, kicsapódásra) készteti a fehérjéket. Ezzel magyarázható fertőtlenítő és mérgező hatása. A szervezet D-glükuronsav-fenilglikoziddá alakítja és így hatástalanítja.
Formaldehid: A formaldehid mérgező és rákkeltő hatású.[5] Építkezéseknél a levegőben megengedett maximális mennyisége 0,1 ppm. Ezen koncentráció fölött a szem irritációját, nyálkahártyák égető érzését, asztmás embereknél a tünetek erősödését, fulladást, valamintfejfájást okozhat.[6] Az USA-ban mint lehetséges rákkeltő anyagot tartják számon.[7]
Benzol: A benzol jellegzetes illatú, színtelen vagy világossárga színű, igen gyúlékony, illékony folyadek. Benzol leginkább belégzéssel kerül a szervezetünkbe, de élelmiszerekkel, folyadékokkal is felvehetjük, ill. szennyezett vízből a bőrön át is felszívódhat. Számos nemzetközi szervezet egybehangzóan megállapította, hogy a benzol emberben bizonyítottan karcinogén hatású. Különösen a vérképző szervekben okozhat rákot (leukémia). A benzol káros lehet az immunrendszerre, csökkenti a szervezet védekezőképességét, ennek következtében nagyobb lehet a fertőzések esélye. Az alábbi iparágak dolgozóinak lehet az átlagosnál nagyobb a benzolkitettsége: mosó- és tisztítószer-gyártás, növényvédőszer-gyártás, kőolaj-feldolgozás, benzin- vagy oldószer-előállítás, festék-, lakk-, ragasztó-, gumigyártás, ill. a hulladékgazdálkodás területén dolgozók, laboratóriumi technikusok, autószerelők, zsírtalanítást, vontató- és tartálytisztítást végző alkalmazottak.
Naftalin: károsítja a vörösvértesteket, és fokozza ezáltal a vérrögök képződését, továbbá növeli a rák kialakulásának kockázatát.

​Van más természetes megoldás is hogy lakásunkat illatosítsuk..pl. forralt fahéj, citrom, szegfűszeg mixet, friss virágot lehet tenni a szobákba, szárított virág szirmok, narancs héj stb. 


A Papagáj-kór (Chlamydia psittici)

A Papagáj-kór (Chlamydia psittici) egy légzöszervi bakteriális megbetegedés. Már 120 madárfajban megfigyelt betegség, jelenleg leginkább kistestű papagájoknál, nimfáknál, törpepapagájoknál, vadon élő madaraknál, galamboknál és csirkéknél fordul elő. Annak ellenére, hogy a legtöbb madár tünetmentes, hordozója lehet a betegségnek. A levegőn keresztül terjedhet át emberre és más állatokra is. A betegség halálos kimenetelű, de könnyen kezelhető, ha időben észreveszik. A az érintett madárnál fogyás, rossz emésztés, sárgás-zöld ürülék (májbetegség jele), és sűrű orrváladék figyelhető meg. DNS teszttel kimutatható.

​https://drradnaiistvanblog.blogspot.hu/... 


A vitamin hiány

Minden papagájnak nagy szüksége van A vitaminra.  

Ezek elnyerhetők főleg narancssárga gyümölcs, zöldségekből: répa, sütőtök, édesburgonya, sárgabarack, mangó, papaya, sárgapaprika, pirospaprika, sárgadinnye; sötét leveles zöldségek, mint brokkoli, spenót, bazsalikom, borsó, majoránna, pitypang levele. A vitamin hiánya mutatkozhat szemek gyulladásába, tollak elfeketedése vagy színeződése, bőr szárazsága, (sima bőr, vagy hámló bőr a lábon) csőr rendellenes hámlása, légúti problémák, fehér foltok a nyelven, orrluk folyás, szem körüli dagadás, tojás visszamaradás, étvágy csökkenés, letargia, depresszió.  


A Polyoma  

​A Polyoma vírus a fiatal, kézzel nevelt papagájok betegsége, amelyeket a fészekből kivesznek és inkubátorban helyeznek el továbbneveléshez. A fészekben, szülők által nevelt madarakban ez a betegség nem jelentkezik. Utóbbi madarak szüleik által immunitást nyernek, így ha a nevelt madarak közt felüti a fejét a betegség, a fészekben maradtakat nem szokta érinteni. A kórokozó megtelepedése után 12 nappal jelentkeznek tünetek, a fiókák pedig 12-24 óra leforgása alatt belső vérzésektől elpusztulnak. Leggyakrabban arák, lórik, nemes papagájok és hullámos papagájok érintettek.
Hullámosoknál megfigyelt jelei a betegségnek a stagnáló növekedés, abnormális tollak, francia vedlés, végül elhullás. A jelek hasonlóak a PBFD-nél megfigyeltekhez. A felnőtt madarak immunrendszere képes leküzdeni a vírust, ezáltal imunitást nyerve, illetve vakcinázhatók. Az egyetlen kivételt a felnőtt madarak közt a Pionites papagájok (feketesapkás, rozsdássapkás) képzik - ők bármely életkorban elkaphatják a betegséget. A polyoma vakcia alkalmazása kérdéses; mikorra a vakcina alkalmazható, addigra már a madarak immunrendszere alapból képes megbirkózni a fertőzéssel is.


Coli-fertőzés

Forrása: Okozója egy Escherichia coli nevű baktérium, mely megtalálható a normális madár szervezetében is és csak stresszhelyzetben, vagy legyengült állapotban szaporodhat el. A baktérium széklettel fertőzött eleséggel, ivóvízzel terjedhet tovább.
Tünetek:
A madár keveset eszik, sokat iszik, széklete hasmenéses, zselatinszerű. Felborzolt tollazattal apatikusan üldögél. Ha nem segítünk, a madarunk elpusztulhat
Forrás: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai 

Emésztőszervi megbetegedések

Forrás: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai
Csőr: Annak ellenére, hogy a csőr látszólag nagy szilárdságú és a madár igen nagy erőt tud vele kifejteni, előfordulhat sérülése, törése is. Ilyenkor a fő feladatunk a csőrt gazdagon behálózó erekből feltörő vérzés csillapítása. A csőr sérülése után pár napig csak lágyeleséget adjunk. Fokozott odafigyelést igényel a madár ebben az esetben, mert ha nem eszik, pár nap alatt éhen pusztulhat!

 Különösen a hullámos pagájokon szokott a csőr deformálódása jelentkezni, ez ritkábban a csőr megrövidülésével, gyakrabban a csőr meghosszabbodásával jár. Okai lehetnek a rágcsálás hiánya, valamilyen hiánybetegség, parazitás fertőzés. Kezelése a kiváltó ok megszüntetésével kezdődik, esetleg szükség lehet a csőr korrekciójára is, ezt azonban bízzuk inkább állatorvosra, vagy gyakorlott szakemberre.

A nyelőcső: papagájoknál ritkán betegszik meg. Hullámos papagájok hajlamosak a strúmaképződésre, ez azonban a pajzsmirigy betegsége, mégis itt említem meg, mivel a tünetek a nyelőcső környékén jelentkeznek.
Begy: Elsősorban kistermetű papagájoknál, fiókáknál fordulhat elő begypangás. Ez azzal jár, hogy a begy az étkezés után nem ürül ki, a madár bágyadt, széklete kevés, vagy nincs is. Okozója lehet a romlott, vagy mérgezett eleség, illetve fiókáknál a túlevés. Kezelése: a madár koplaltatása (max 1 napig). Tegyünk alá újságpapírt, hogy a székletét figyelemmel kísérhessük. Ivóvizébe tegyünk 1-2 csepp citromlevet. Koplalás után csak főtt rizst és reszelt répát kaphat, a normál étrendre csak a tünetek megszűnése után fokozatosan térjünk vissza. A begy gyulladásakor a madár apatikus, nagyon keveset, vagy semmit nem eszik, csak turkálja ételét, látszik, hogy nem tud nyelni. Időnként nyújtogatja a nyakát, fejét ide-oda lóbálja. Kezelése: egy-két csepp parafinolaj itatása után óvatos begymasszázs, majd kamillatea itatása és szulfonamid az előírt adagban. Ha nem segítünk a madár elpusztul!
A mirigyes gyomor kitágulását először arákon észlelték, majd később kakadukon, jákón, amazonokon, aratingákon, szenegáli papagájokon. Akut (2 - 14 napos), és idült alakját ismerjük, az utóbbi a gyakoribb, mely végül a madár elhullásához vezet. A madár székletében emésztetlen ételdarabokat találunk, majd a széklete hígfolyós lesz. Kezelése nem ismeretes. A legújabb kutatások alapján viszont a kórt okozó vírust sikerült kimutatni, melyek arra engednek következtetni, hogy hamarosan a betegség gyógyítható, vagy védőoltással megelőzhető lesz.
Az izmos gyomor (zúza) betegségeinél a sorvadás a leggyakoribb. Általában akkor fordul elő ha a madár nem eszik elegendő magot és túlzásba viszi a lágyeleség fogyasztását. A betegséget előidézheti az E-vitamin hiánya is, vagy az, ha a madár egyáltalán nem eszik homokot. Ésszerű táplálásnál ez a kór nem fordul elő
A bélcsatorna: A hasmenés a leggyakoribb betegsége. Ennek számos kiváltó oka lehet, valamint kísérő tünete más betegségeknek. Okozhatja fertőzés, étrendi hiba, környezeti változás, ijesztő látvány, hideg, alacsony páratartalom, stb. A kiváltó ok megszűntekor általában a hasmenés is elmúlik, pl. az újonnan beszerzett madarak nálam eleinte mindig hasmenése tüneteket produkáltak, aztán később, mikor már megszokták új helyüket ez elmúlt. A fertőzéses hasmenések tüneteit a fertőző betegségeknél már ismertettük. Kezelése: elkülönítés, a madarat helyezzük meleg, párás helyre. Gyógyszerei: széntabletta, szulfonamid, súlyosabb esetben Tetracyclin vagy Neo-Te-sol por.
Székrekedés: Okozója legtöbbször étrendi hiba: a madár kevés gyümölcsöt, zöldeleséget kap. Adjunk több gyümölcsöt, zöldséget. 1-2 csepp parafinolajat a kloákába cseppentve a már besűrűsödött bélsárt a madár könnyebben üríti.

Hiánybetegségek

9/3/2017

​Hiánybetegségek: A madárszervezet fehérjét, zsírt szénhidrátot igényel, csakúgy mint az emberi szervezet. A fehérjehiány nagyfokú gyengeségben nyilvánul meg, később a madár elpusztul. Zsír- és szénhidráthiány madaraknál nem szokott előfordulni, mivel ezeket az anyagokat a madár normál tápláléka kellő mennyiségben tartalmazza. Fehérjét a madár számára lágyeleség, vagy élő eleség formájában adhatunk. A madaraink számára a vitaminok beviteléről nekünk kell gondoskodnunk. Itt a túladagolás legalább annyira veszélyes lehet, mint a hiány. A Zsírban oldódó vitaminok ( A, D, E, K) ugyanis felhalmozódhatnak. A vízben oldódó vitaminokból (C, B) a felesleg kiürül. Vannak vitaminok, melyek elővitamin formájában megtalálhatók a táplálékban, ezekből a szervezet termeli a vitamint. Más vitaminok a táplálékban eleve felszívódásra alkalmasan megtalálhatók, ezeket külön adagolni felesleges. A természetes táplálékok közül pl. a csírázó magvakban sok B- és E-vitamin van.​A vitaminhiánynak számos tünete van. Ilyen pl. a szédülés, láb, illetve szárnybénulás, kopaszodás stb.
A-vitamin Hámvédő vitamin. A természetben csak állati termékekben, pl. tojássárgájában, tejben fordul elő. Elővitaminja pl. a sárgarépában megtalálható. Szükséges a növekedéshez, minden hám normális működéséhez, a szem működéséhez. Hiánya légző- emésztő- és kiválasztórendszerbeli rendellenességekhez vezet, a betegségekkel szemben a madár kevésbé lesz ellenálló. Túladagolása esetén gyorsult csontképződés, növekedési zavar, lesoványodás léphet fel.
B-vitaminok. Szintetizálásukra a bélbaktériumok képesek. Hiányuk esetén testsúlycsökkenés, vérszegénység, növekedési zavar, gyenge tollazat jelentkezhet. Megtalálható tojássárgájában, zöldeledelekben, csíráztatott magvakban, narancsban, sárgarépában.
C-vitamin . Hiánya bágyadtságot, fáradékonyságot, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenését okozza. Megtalálható minden zöld növényi részben, valamint a gyümölcsökben. Ennek hiánya madaraknál ritkán szokott kialakulni, mivel a majmokon, tengerimalacon és az emberen kívül minden más állati szervezet képes előállítani ezt a vitamint.
D-vitamin. Két formája létezik, a növényi eredetű D2- és az állati eredetű D3-vitamin. Mind a kettő előállításához ultraibolya sugárzásra (napfény) van szükség. Elegendő zöldeleség bevitelével napfény mellett hiánya elkerülhető. Hiánya mészsóforgalom-zavart okoz, ami előidézője a csontbetegségeknek. Puha héjú tojásban, visszamaradt növekedésben, tollfejlődési rendellenességben, végtaggyengeségben mutatkozhat. Elővitaminjai megtalálhatók növényi olajokban, élesztőben, gyökerekben, tejben, tojássárgájában, hallisztben. Legnagyobb mennyiségben a csukamájolajban és az élesztőben fordul elő. Nagyon fontos az adagolása a tojásrakás, a költés, a fiókanevelés idején.
E-vitamin. Az idegrendszer, az izomzat és az ivarszervek normális működéséhez szükséges, a szaporodást segíti elő. Megtalálható gabona magvak csírájában, marhamájban, húsban, tojássárgájában, salátában.
A mész és a foszfor hiánya a csontfejlődésre és a tollfejlődésre hat károsan. A lágyeleséghez főleg vedlés és fiókanevelés idején, valamint tojásrakáskor keverni kell kalciumot és foszfort. Egy tojásra számítva mintegy késhegynyi mennyiséget kell a lágyeleséghez adagolni.
A madaraknak szüksége van még K2-, B1-, B2-, B6-, B12-vitaminokra is. Ezek zömét a zöldeleség és a tojásos eleség tartalmazza.


Kötőhártya gyulladás a papagájoknál.

19/3/2017

A kötőhártya a belső szemhéj falain található, át tetsző, világos rozsaszin, erekkel átszőtt hártya. Ez nem látható szabad szemmel hacsak nincs begyulladva. Egy gyulladt kötőhártya nem feltétlenül a szemmel kapcsolodó szimptoma..számtalan más betegségek szimptomái is lehet.
A bal felső kép: szemhéj gyulladás..szemhéjak, szem peremei feldagadása, bevörösödése
Bal alsó kép: Vitamin A túl adagolása. A szemhéjjak bedagadva és kérges váladék szerűség található a szem körül,
Jobb felső kép: normális
Alsó képek: befordult vagy félig le eresztett szem héjjak: tipikusan a szemben található idegen forma irritációja de lehet genetikai ok is
Tudtad hogy giardia, vitamin A túl adagolás, élősködök szimptomái ugyan azok mint pld. a psicattosis betegség jelei. Minden esetben egy abnormális szem tüneteinél vigyük hozzá értő állatorvoshoz a madarainkat, mielőtt a betegség tovább fokozódik bennük.


Papagáj Herpesz Vírus

9/3/2017

​Papagáj Herpesz Vírus I Ez a vírus okozza a Pacheco betegséget, ami halálos kimenetelű felnőtt madaraknál. Mára már nem olyan gyakori. Végzetes hepatitis fertőzést okoz, a madarat akut módon támadja meg. Ha a madár mégis túlélné a betegséget, gyakran folyamatos fertőzésektől fog szenvedni a későbbiekben, és hordozója lesz a betegségnek. Továbbá ez a vírus okozza a papillomatosis-t. A granuláris kinövések gyakran a szájüregben találhatók vagy a kloáka területén; viszont akár a teljes emésztőrendszer területén elterjedhetnek. A belső kinövéseket esetenként nehéz diagnosztizálni.

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el