Nemes papagájok tartása

30/1/2017

Papagájvilág Alapítvány Kedves Papagájtartók!
Az utóbbi időben igen megszaporodtak a nemes papagáj tulajdonosok segítségkérő levelei, akik mindannyian különböző életkorban lévő papagájaik tolltépéséről, önpusztító, vagy az ember ellen irányuló agresszív viselkedéséről, kitartó és kényszeres kiabálásáról számolnak be, köztük olyanok is, akik ezeket a papagájokat párban tartják. Szeretnénk tájékoztatásul közölni, hogy bár a papagájokat valóban és minimum párban szükséges tartani, hiszen ez egy alapvető és lényeges szempont az Ő jólétüket illetően, sőt a papagájfajok többsége jellemzően hűséges is a párjához és kitart választottja mellett, azonban a nemesek egyfajta kakukktojásként tekinthetők, ​Ők ugyanis fogságban, főképp kis helyre bezárva (volier, kalitka, kisméretű röpde) nagyon könnyen válnak frusztrálttá egymás társaságában, nem ritkán éppen a tojó az, aki agresszíven lép fel a hímmel szemben, aminek aztán következménye lehet a tolltépés, öncsonkítás és más viselkedészavarok kialakulása, hiszen a fogságban tartás nem engedi meg számukra, hogy kitérjenek egymás elől, vagy elhagyják egymást, márpedig Nekik pontosan erre lenne szükségük. Mindennek oka abban gyökerezik, hogy a nemesek a szabad természetben jellemzően csak a párzás és a költés idejére élnek a "párjukkal", azaz a hím és a tojó az említett időszakon kívül, csoportokba verődve a saját nemének tagjaival él, és a következő költési időszakban lehet, hogy épp más párt választ magának, illetve a tojók körül több hím is legyeskedik. A vösendorfi menhelyen, ahol számos papagájfaj él, gyakori, hogy az oda bekerülő nemes hímek és tojók nem egymással, hanem más papagájok társaságában érzik jól magukat, majd időszakosan a nemes hímek a tojókkal is barátkoznak, ám egy idő után ismét elválnak útjaik, illetve szétválasztják Őket, mert viselkedésük egyértelműen arra mutat, hogy a "pár" nem igényli a tartós együttélést és egymás társaságát csak időlegesen viselik el. A fentiekből következik, hogy ezeket a madarakat fogságban tartva nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen úgy tartani, ahogy az számukra megfelelő lenne, márpedig a vadon élő populáció természetes életkörülményeit és az ott mutatott magatartásformáikat és szokásaikat kell(ene) alapul venni a fogságban tartás során is, hiszen az, a már fogágban született és tartott egyedekre is ugyanígy jellemző, ugyanis vadállatokról beszélünk. Magányos tartásuk természetesen szintén NEM megfelelő és nem jelent megoldást a fent leírtakra, mivel az idővel nagyon komoly viselkedésproblémákat okozhat és okoz is az esetek döntő többségében. A korábban, az alapítványunk mentésébe került Csipesz nevű hím nemes is két év elteltével mutatja ismételten komoly jeleit annak, hogy az egész nap rendelkezésére álló ember nem elegendő számára és mivel ez a személy - ember lévén - nem képes a madárnak megadni azt a szociális és szexuális kapcsolatot, amire márpedig Neki szüksége lenne, így nem ritkán a kényszeres kiabálás mellett újabban még meg is csípi az Őt lelkesen gondozó és szerető hölgyet. Ez a magatartás (viselkedészavar) jelenleg olyannyira markánsan meghatározza Csipesz mindennapjait, ami természetesen komolyan rányomja bélyegét a vele élő, illetve az Őt gondozó személyre is, hogy a helyzet megoldására újabb terveket kell kovácsolni. (A jó idő beálltával Csipesz kikerül egy röpdébe, ahol más papagájfajok egyedei is élnek és meglátjuk ott miként reagál és miként változik a viselkedése. A fokozódó frusztráció hatására ezek a madarak gyakran fordulnak saját maguk ellen és a kezdeti gyakori tollápolást tolltépés, majd öncsonkítás váltja fel). Párban tartva a nemeseket, kényszermegoldás lehet ugyan az egymás mellett elhelyezett röpde, hogy ugyan "együtt", de mégis külön élhessenek, továbbá az ellenőrzött kiengedésük, majd újból külön zárásuk......de ez HOSSZÚTÁVON milyen élet a papagáj (és a tulajdonosa) számára??? Gondoljunk csak bele!A nemes papagájok viselkedészavara, hasonlóan más papagájfajok egyedeiéhez, többnyire nem fiatalkorban bontakozik ki ,- jóllehet a folyamat már akkor elindul!!! - hanem jellemezően az ivarérést követően, vagy akár tizenéves korukban válik szembeötlővé a madártulajdonos számára. Utóbbi valamennyi magányosan tartott papagájra érvényes, egyede válogatja, hogy melyiknél milyen mérvű viselkedészavarok alakulnak ki, ugyanis a magányosan tartott, passzív, egy helyben ülő és csak a gazdira koncentráló, a gazdáját (tévesen) fajtársaként azonosító papagáj viselkedése szintén nem tekinthető normálisnak, legfőképp nem számára megfelelő életnek, illetve tartásnak.Bár tagadhatatlanul a legszebb tollazattal rendelkező papagájok egyikei épp a nemesek, és ez az, ami miatt oly sok ember vágyik arra, hogy birtokolja Őket, azonban mi arra kérünk mindenkit, hogy a leírtak tükrében alaposan fontolja meg e madarak beszerzését, mert a problémák elmélyülnek, hiszen az életkörülmények, valamint a magányos tartás esetén, a kézzel nevelés okozta hibás bevésődés és ezzel egyidejűleg a kizárólag emberre fixáló kapcsolat az, ami ezeket a madarakat tönkre teszi, ami miatt Ők gondozójuk vagy épp saját maguk ellen fordulnak, márpedig ezért egyedül mi, emberek vagyunk felelősek, akik adott - általunk helyesnek vélt - életkörülmények közé kényszerítjük ezeket a vadállatokat. Az itt leírt probléma nagyon is valós és gyakori a papagájtartók körében, csak sokan nem merik, vagy egyenesen szégyellik megosztani ezt másokkal. Mi azonban arra kérünk és bátorítunk mindenkit, hogy ne csak ossza meg ezt a posztot, hanem maga is bátran számoljon be a saját tapasztalatairól, hogy mások is tanulhassanak, informálódhassanak ezekről az állatokról, akiknek életéért mi vagyunk a felelősek már onnantól fogva, hogy egyáltalán a beszerzésük mellett döntünk!

A nemesek a szabad természetben jellemzően csak a párzás és a költés idejére élnek a "párjukkal", azaz a hím és a tojó az említett időszakon kívül, csoportokba verődve a saját nemének tagjaival él, és a következő költési időszakban lehet, hogy épp más párt választ magának, illetve a tojók körül több hím is legyeskedik. A vösendorfi menhelyen, ahol számos papagájfaj él, gyakori, hogy az oda bekerülő nemes hímek és tojók nem egymással, hanem más papagájok társaságában érzik jól magukat, majd időszakosan a nemes hímek a tojókkal is barátkoznak, ám egy idő után ismét elválnak útjaik, illetve szétválasztják Őket, mert viselkedésük egyértelműen arra mutat, hogy a "pár" nem igényli a tartós együttélést és egymás társaságát csak időlegesen viselik el. A fentiekből következik, hogy ezeket a madarakat fogságban tartva nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen úgy tartani, ahogy az számukra megfelelő lenne, márpedig a vadon élő populáció természetes életkörülményeit és az ott mutatott magatartásformáikat és szokásaikat kell(ene) alapul venni a fogságban tartás során is, hiszen az, a már fogágban született és tartott egyedekre is ugyanígy jellemző, ugyanis vadállatokról beszélünk.
Magányos tartásuk természetesen szintén NEM megfelelő és nem jelent megoldást a fent leírtakra, mivel az idővel nagyon komoly viselkedésproblémákat okozhat és okoz is az esetek döntő többségében.

A korábban, az alapítványunk mentésébe került Csipesz nevű hím nemes is két év elteltével mutatja ismételten komoly jeleit annak, hogy az egész nap rendelkezésére álló ember nem elegendő számára és mivel ez a személy - ember lévén - nem képes a madárnak megadni azt a szociális és szexuális kapcsolatot, amire márpedig Neki szüksége lenne, így nem ritkán a kényszeres kiabálás mellett újabban még meg is csípi az Őt lelkesen gondozó és szerető hölgyet. Ez a magatartás (viselkedészavar) jelenleg olyannyira markánsan meghatározza Csipesz mindennapjait, ami természetesen komolyan rányomja bélyegét a vele élő, illetve az Őt gondozó személyre is, hogy a helyzet megoldására újabb terveket kell kovácsolni. (A jó idő beálltával Csipesz kikerül egy röpdébe, ahol más papagájfajok egyedei is élnek és meglátjuk ott miként reagál és miként változik a viselkedése. A fokozódó frusztráció hatására ezek a madarak gyakran fordulnak saját maguk ellen és a kezdeti gyakori tollápolást tolltépés, majd öncsonkítás váltja fel).

Nemes hímek viselkedése

30/1/2017

​A Nemes hímek úgy 19-20 hónapos kora körül éli meg az első hormonális ciklusát. A fiatal madarak, akik kolóniában élnek, elkezdenek kakaskodni. A szemük erősen zoomol, fel-fel csapják a szárnyaikat, hogy az alatta lévő piros folttal elijesszék az "ellenfeleket", hangosan "csattognak", hívják, várják hogy a csapatból ki akar megverekedni velük. Ez a viselkedés arra irányul, hogy a későbbiekben, amikor már a tojó kegyeiért megy a harc, fel tudják venni a kesztyűt az ellenfelektől. Be kell bizonyítsa a tojónak, hogy képes megvédeni a területet, a fészket és magát a tojót. A tesztoszteron szint az egekbe szökik ez alatt az időszak alatt. Büntetéssel, agresszióval ilyenkor nem érünk el náluk semmit, hiszen ezek a dolgok ösztönösek. Dícsérettel, kedves-halk beszéddel szépen le lehet nyugtatni őket. Ami pedig a legfontosabb, igaziból ilyenkor sem csíp meg soha úgy, hogy vér fojjon, inkább csak erősebben fog a kezemre, amit viszont simán le lehet állítani, ha fiatalabb korában eleget foglalkoztak vele és tudja mit jelent a tiltó szó. Nagyon jó módszer ilyenkor, hogy egy megnedvesített, vizes kis törölközőt vagy mosdókesztyűt és ő azt húzza, rázza, tépdesi, levezeti az agresszióját rajta. (Nem én találtam ki, nálam okosabbtól tanultam :-D ) Sámsonomnál ez az időszak szeptember vége felé kezdődött, most december van, de már koránt sem olyan agresszív, mint az elején volt. Onnan is észre veszem, hogy szívesen felmászik a nyakamba és hozzá simul az arcomhoz, nyakamhoz, hagyja magát simogatni és újra imádja a csőre hegyét a számhoz dugni. Ezeket csak azért írom le, mert tény, hogy a hormonális időszakban kissé nehezebb velük (és nem csak velük, szerintem minden nagy papagájjal) de ezt bőven kárpótolja az a hihetetlen szeretet, ahogyan a gazdájával viselkedik.
Az írás forrása: https://www.facebook.com/groups/164... 

A nemes tojók hormonális viselkedése

30/1/2017

A nemes tojók hormonális viselkedése Szemelvények a Land Of Vos fórum archívumából Előszóként szeretném elmondani, hogy ugyan nincsen nemes papagáj tojóm, mert féltem az időnkénti agresszívnek tűnő és kiszámíthatatlan viselkedésüktől, de mégis mindig nagyon izgatott, hogy miért is ilyenek ezek a gyönyörű piros madarak. Nagyon sokfelé olvastam már a nemesekről, de igazán ez a poszt fogott meg, úgy érzem logikus és természetes magyarázatot ad a viselkedésükre. Nemes tojóm ugyan valószínűleg sosem lesz (bár soha ne mondd, hogy soha) a két hímem együtt él békében, mégis arra gondoltam, hátha ennek a fordításnak a nyomán azok is megértik madaruk természetét, a miérteket, akik tojót tartanak és néha értetlenül állnak a viselkedése előtt. Ajánlom tehát ezt a kis cikket azoknak a hobbista madártartóknak, akik nemes tojó tulajdonosok! /A fordító megjegyzése/ A vadonban a tojók már nagyon fiatal korukban elkezdik védeni a fészkelő helyeket vagy lehetséges fészkelő helyeket. A fészkelő helyek megtalálása nagy jutalom, hiszen nehéz ilyet találni. A fészkek fák és pálmák üregeiben vannak. A fészek bejáratát nem ők készítik, különösen nem fákon, a nemes tojók nem harkályok. Kihasználják, hogy más állatok lyukat kezdtek a fa törzsén, ahol esetleg letört a fa ága vagy megsérült, lágyabb vagy szuvas a fa belseje. A fészek kereséséhez állandóan ellenőrzi a körülötte lévő sötétebb helyeket. Olyan helyeket keresnek, ahol kevés a fény: lyukakat a kéreg alatt, ágak helyét a fákon, a lakásban olyan helyet, ahol a párnák össze vannak halmozva, íróasztal melletti sötétebb részek, szennyestartó kosár, polcok, fiókok belseje. Ha a tojó talál egy fészeknek megfelelő helyet, akkor elkezdi kibővíteni, tépi a csőrével a fa belsejét, kikaparja a lábával és kihordja azt. Alagutat fúr a párja segítségével a pálmafába vagy a puha fába, sok láb hosszan hatalmas munka egy ilyen kicsi papagájnak! Ha szerencsés, akkor a Természet vagy egy másik élőlény segít neki. Ha elég mélyre fúrt le, akkor alul az üreget kiszélesíti és egy kis kamrát csinál. Az üreg aljáról leszedett anyagot összerágja, ez olyan lesz, mint egy puha ágynemű a tojásoknak. Kotorászik a sötétben lenn, kaparja, rágja a belsejét, készíti a fészkét. Nagyon erős az ösztöne, hogy rágjon és rengeteg az energiája, hogy haladjon - de ez a legfontosabb a fészket készítő tojónak! Mivel fészeknek való helyeket nehéz találni, nehéz megtartani is más madarakat, a kakadukat és a többi nemes papagájt is nagyon érdeklik ezek. Nagyon sok munkája van a fészekben, rengeteg erőfeszítéssel készítette és nem könnyű találni egy másikat ezért ott marad a fészekben és védelmezi azt! Ez idő alatt a párja(i), (a nemes tojóknak több hím is udvarol egyszerre) segítenek valamelyest és etetik, ezért szinte soha nem kell elhagynia a fészkét. Amíg a tojások/fiókák megérkeznek ő a bejáratnál ül, megmutatja gyönyörű, izzó vörös arcát, a fej és nyak tollait, jelzi, hogy itt fészek van:" Hééé, nemes hímek, ide!!!! - "Nemes tojók!! Ez az üreg már foglalt!!!!" Nemcsak a többi tojótól kell védenie a fészkét, hanem a ragadozóktól is. A fán lakó óriás patkány, melynek súlya 1 kg is lehet, a gyíkok (pl. varánusz) és a kígyók veszélyesek a tojóra, a fiókákra és a tojásokra is. A Salamon szigeteken és a környékén boák élnek, akik a farkuknál fogva kapaszkodnak a fákon. Szintén ott él a barna fa kígyó (Brown Tree Snake), ami oly hatékony ragadozója a madaraknak, hogy már majdnem teljesen kipusztította az őshonos, vadon élő Guam populációt.( A barna fa kígyó viszont nem őshonos, az ember hurcolta be.) A bölcs madárnak nagyon ébernek kell lenni, nem habozik megvédeni a fészket, a tojásokat, a fiókákat és saját magát. A nemes tojó a fészekben szinte láthatatlan, annak ellenére, hogy napfényben ragyogó színei vannak. Vörös és kék tollai, fekete csőre szinte eltűnik a sötétben. E.B. Cravens azt írja: a tojók szinte transz-szerű állapotban vannak, amíg a fészekben ülnek. A szemeik nyitva vannak, de teljesen mozdulatlanok, mintha várnának valamire (valószínűleg ez a transz-szerű állapot segít nekik elviselni a fészekben töltött hosszú időt). De ha valami mozog, ami nem úgy néz ki, mint a hím vagy a fióka, akkor azonnal támad a harapás nagyon gyors és dühödt, akiket már csípett meg nemes tojó, az jól tudja milyen ez, mint a terrier harapása, fogja, harapja és rázza ütemesen. Olyan ez, mintha a vad ösztönei arra bíztatnák: "ÖLD MEG A KÍGYÓT! RÁZD! ÖLD! NE HAGYD, HOGY ELMENJEN!" Az ösztönök jelzik a madár testének, hogy mikor viselkedjen így: ha hormonálisan kezd viselkedni utána fészket épít, tojást rak, fiókát nevel, ezeknek az ösztönöknek külső jelei is vannak és a gazdájának minél többet meg kell tudni erről, hogy felismerje ezt az állapotot. Ezeknek az ösztönöknek egy része belülről fakad, a másik részét a külső hatások (főképpen a fény) okozzák. Van egy elmélet, mely szerint a nemes tojók és más üregben élő madarak hormonális viselkedését erősíti ha a szemek egyre kevesebb és kevesebb fényt kapnak. Beindulnak a hormonok, a testük azonnal válaszol, készülnek a tojás rakásra és a költésre. Különösen ha a kaltijuk kicsi vagy még esetleg hosszúkás is, akkor ez már szinte egy kész fészek a tojó számára, amit védelmezhet. Vannak, akik ilyenkor azonnal nagyobb kalitba, röpdébe teszik a madarat, ha az előtte lévő túl kicsi volt. Félhomály/sötét/kis hely: ezek erősíthetik a hormonális viselkedést. A tojók kb. 18 hónapos koruk körül kerülnek serdülőkorba, de természetesen ez, akárcsak az embereknél, egyedfüggő. Van olyan tojó, aki 18 hónapos kora táján már tojást rak, nem gyakori, de már előfordult. A vadon élő tojókkal ez nem fordulhat elő, ott más tényezők is közbe szólnak, amelyek korlátozzák őket: a rendelkezésre álló fészeküreg, az élelemforrások, a ragadozók és a stressz, de azoknál a madaraknál akik környezete nyugalmas, jól gondozottak, ez előfordulhat. Akárcsak az embergyerekeknél, ez a fiatal nemesek gazdái számára is "embert próbáló" idő! Zavarodott viselkedés és hozzá testi változások. Az egyik pillanatban egy tökéletes, kedves madár, a másik pillanatban büszkén kihúzza magát és úgy lépdel, sikít, morog, a szemei villognak sőt harap is! Aztán kezdi elölről, látszólag minden ok nélkül! (Azok, akik már neveltek kamasz gyereket ismerik jól ezeket a helyzeteket!) És ez 18 hónapos korától az első tojás megtojásáig tart. De ahogyan a madár egyre érettebb, a teste lenyugszik, megszokja ezt az új életszakaszt, megszűnik a hormonális túlfeszültség, a viselkedése egyre kiszámíthatóbb és egyenletesebb. A nemes tojók rágási igénye: Azok a nemes tojók, akik nem elégíthetik ki fokozott rágási igényüket később a saját tollaikat és körmüket kezdik rágni. Azt írják általában róluk, hogy a rágási igényük nem nagy, a bútorok és a lakás egyéb dolgai biztonságban vannak tőlük. Ez azt a benyomást kelti mindenkiben, hogy tényleg nem rágnak a nemesek. Lehet, hogy nem rágja szét a bútorokat, mint a kakaduk és az arák, de rágni rág - főleg a tojók. Amikor a tojóm kb. 18 hónapos volt üldögélt a kezemen (szeret ülni a kezemen, a lába lóg lefelé), de ez most valahogyan más volt. Ült az ujjaimon és elkezdte rágni a saját körmeit. Nem tollászkodott (ismerem, mikor tollászkodás közben a körmét is rágja) hanem kétségbeesetten rágta a körmeit. Azonnal eszembe jutott, amit a körömrágásról olvastam. A tojó csak rágta, rágta egyre durvábban a körmeit. A hímem odanyújtott egy vékony, puhafa pálcát a kezembe, én óvatosan, szelíden betoltam a botot a tojó csőre és a körme közé. Lassan elkezdte rágni a körmei helyett a botot. Mikor szálkásította az egészet, vett egy újabbat, majd még egyet. Több botot is szétrágott, mire elégedetten felnézett, aztán abbahagyta és boldog volt! Ez volt a serdülőkor kezdete! Játékok és rágható anyagok a hormonális nemes számára nem egyenlőek a hagyományos papagáj játékokkal! A hagyományos játékok célja a szórakoztatás és a mentális stimuláció. A hormonos nemes tojó számára olyan játékok (rágható anyagok) kellenek, amiket rombolva tud rágni, tépni, szétszedni. A hagyományos játék leng, mozog, kihívás a madár számára. A hormonális tojó játéka legyen könnyű, hogy megtudja tartani a lábával és mozdulatlan, hogy ő közben tépkedhesse, mert a pálmafa vagy fa törzs sem mozdul arrébb, míg ő a fészket kaparja belül..Így jól meg tudja fogni és rágni. A hormonos tojó számára legjobb rágnivalók: nyár, fűz, juhar, mogyoró, szőlő, kőris, éger fából készült botok kéreggel együtt, melyek karcsú, vékony ostya vagy téglalap alakúak, jó a fűzfa gyűrű, a szőlő gyűrű (de mindig győződj meg róla, hogy nincs permetezve), tobozok, tömörített papírgyűrűk. Néha állatfelszerelési boltok rágcsáló osztályán is lehet ilyeneket kapni. Kézműves üzletekben is körül lehet nézni, de mindig meg kell győződni róla, hogy a játék nincs semmivel sem kezelve. Legyetek nagyon óvatosak a náddal, mert azt szövés előtt gyakran kezelik rovarírtóval. A játékot a kalit oldalára vagy a sarokba akasszuk, közel egy kényelmes ülőrúdhoz, hogy jól meg tudja fogni a lábával és a csőrével. Jó ötlet, hogy ha kinn van, kínáljunk fel neki különféle dolgokat ezekből rágni. Nálam a kalit tetején van egy csukló vastagságú nyárfa, melyet a tojó szeret rágni, különösen, ha kicsit megpermetezem vízzel. Az a véleményem, hogy meg kell tanítani rágni azokat a tojókat, akik maguktól nem teszik. Fogd az ágat a kezedbe és tartsd oda a csőréhez, bátorítva, hogy kezdje rágni. Segíthet, ha a kéregből egy kisebb részt előre lehúzunk, hogy megízlelhesse a madár. Néha többször kell próbálkozni, hogy rájöjjön, ez rágnivaló neki. Türelmesnek kell lenned. Ha először nem érdekli, próbáld meg később is. Lehet, hogy több kedve lesz hozzá. Amint megérti, mire is való ez a játék, azonnal tegyél egy ilyet a kalitba is. Ha pedig azt látod, hogy a tollait rágja akkor is ha kinn van a kalitból veled, akkor próbálkozz azzal, amivel én tettem, óvatosan, finoman a tolla és a csőre közé tenni a rágnivaló botot és dícsérgetni, ha elkezdi rágni azt. Hormonális időben nem akar kijönni a kalitjából: Sok nemes tojó viselkedik úgy, hogy az "ő háza az ő vára". Ennek oka valószínűleg ösztönös, hogy megvédje a fészket a ragadozók és más madarak ellen. Rá kell vezetni, hogy számára egészségesebb, ha többet van kinn a kalitból. Több lehetőség is van arra, hogy kihozzuk a kalitból, de a legegyszerűbb ha ő maga is ki akar jönni. Néha, amikor a tojóm hormonos, elmondjuk neki, hogy megyünk játszani a nappaliba, ott a játszófájuk, elmegyünk oda és hívjuk vagy a játékokat csörgetjük, hogy ő is hallja a hangjukat. Aztán vissza- megyünk a kalithoz és ő általában már táncol egyik lábáról a másikra, mert ki akar jönni. Néha ugyanezt csináljuk, de nyitva hagyjuk a kalit ajtaját és fél perc múlva megyünk érte, már a kalit tetején vár minket táncolva. Csípés: A tojónk szeret minket és nagyon ragaszkodó, de jaj nekünk, ha a kezünket akkor tesszük be a kalitba, ha ő is benn van. Ez valószínűleg ismét a fészekvédő ösztöne. Nem tolerálja, ha körülötte nyúlkálunk, talán a vizét hagyja csak gyorsan kicserélni. Ha azonban kinn van a kalitból, bármit megtehetek: játékokat cserélek, takarítok, ennivalót teszek be, ülőrudat cserélek. Ha a kalit tetején van akkor is megtehetem ezeket, csak akkor nem, ha BENN van a kalitban. Kiabálás/hívás: Amikor a tojóm hormonális, akkor kiabál, ha a férjem, aki az ő kedvence, elhagyja a szobát. A férjem gyakran visszakiabál neki:"Minden rendben, rögtön visszajövök!" Ilyenkor általában még egyet kiállt, majd türelmesen megvárja, míg visszatér. Akkor is hívja időről időre mikor dolgozni van, munkába indulás után közvetlen kiabál neki pár percig. Akkor én válaszolok neki és ettől megnyugszik, mivel a férjem ilyenkor valóban elmegy otthonról. A kiabálás és a kiabálás között is van különbség. Ha "kiállt-szünet-kiállt" akkor ez általában hormonos időszak. Ha azonban egyfolytában kiabál, akkor ez azt jelenti, hogy valamiért nem érzi biztonságban magát. Olyankor fordulhat ez elő, ha a kalit közelében más papagájok is vannak. Ilyenkor meg lehet próbálni a kalitot valahová máshová helyezni. Durva harapás: Ez többnyire hormonális harapás. Akkor fordul elő, mikor a tojó mozdulatlanul ül, a transz-szerű állapotban, üveges szemekkel, látszólag érzékeli, hogy a közelében vagy, lát téged, mégis ha nagyon közel nyúlsz hirtelen megrázkódik, mintha akkor ébredne fel és azonnal kegyetlenül lecsap a kezedre. Próbáld megfigyelni a tojódat ilyenkor, hogyan veheted észre, hogy transz-állapotban van?! Figyeld a szemét, nagy és sötét, dermedten bámul vele, esetleg a szárnyait kissé lebegteti, próbáld észrevenni a jeleket, hogy ha a közelébe nyúlsz harapni fog. Ő ilyenkor ideges, megijed a hirtelen hangoktól, a hirtelen és gyors mozdulatoktól, főleg a teste és a feje közelében. Amikor a tojónk hormonos tudatosabban mozgunk körülötte, lassabban és óvatosabban. Megpróbálunk megbizonyosodni róla, hogy lát és hall minket, a mozgó kezünket és nem feltételezzük, hogy érzékel minket arra alapozva, hogy felénk fordítja a tekintetét. Csendesen és finoman beszélünk vele, nem hangosan és lelkesen, hanem békésen, nyugodtan és szelíden. Amikor így mozgunk, ahogyan leírtam a tojóm néha kitámad vagy odacsap (általában a gyűrűmet éri el) mert úgy tűnik több időre van szüksége, hogy felismerjen minket, a barátait, ilyenkor védekezésképpen ritkán csíp meg minket... talán csak odanyomja a csőrét vagy csak egyet koppint a csőrével a kezünkre. A szándéka az, hogy megvédje magát ösztönösen de valami visszahúzta a csípési szándéktól őt. Néha megállja, hogy megcsípjen minket, de VALAMIT KELL HARAPNIA, ilyenkor gyorsan adok a csőrébe valami rágható játékot és azt azonnal elkezdi rágni. Egy pár rágható játékot tartani a kisasztalon vagy valahol a kezed ügyében nagyon hasznos dolog, ha a tojó kinn van. Gyakorlatok: Ha lehet, próbáld rávenni őt néhány szárnycsapkodós gyakorlatra. Ez fizikálisan fitten tartja őt és segít az energiáját lekötni. Ez talán sok munka, de nem igazán az, mert lassan napi rutinná válik, ha rájössz, hogyan kell csinálni. Türelmesnek kell lenned vele, míg megtanulja, mik a rágható játékok és rágja is azokat. Még több türelemre lesz szükséged, míg megtanulod a testbeszédét és azt, hogyan kerüld ki a csípéseket. Reméljük, a fenti információk segítenek valamelyest. Forrás: Land Of Vos PDR - Female hormonal behavior Eredeti szöveg: https://www.landofvos.com/phpBB2/viewtopic.php?f=2&t=511 Fordította: Hunyadi Katalin Az inspirált ennek a fordításnak az elkészítéséhez, hogy ismerőseim, akik nemes tojót tartanak sokszor panaszkodtak a tojók durva és kiszámíthatatlan viselkedésére. Azt hiszem, ez a pár oldal hozzásegítheti őket, hogy kezelni tudják ezt, azokban az időkben pedig, mikor a tojó nincs párzási időben ugyan olyan kedves és barátságos, mint a hímek. A transz-szerű állapot egyébként a hímeknél is tapasztalható. Egyik évben az idősebb nemes hímem beköltözött egy macskajurtába, amiben egyébként a madaraim játszani szoktak. El is kezdte védeni, annak rendje és módja szerint, sőt amikor esteledett, már félhomály volt, ugyanolyan transz-szerű állapotban ült benn és bizony párszor az is előfordult, hogy ha benyúltam érte, hogy eltegyem a kalitjába aludni, hirtelen megrázkódott és szinte azonnal csapott is a kezem felé. A jurta azonnal kidobásra került, de a párzási időben én is hasonló módon nyúlok be a kalitba, ha valamit cserélni kell, mert látom a szemén, hogy egy másik dimenzióban van, nem érzékeli hogy ott vagyok. Úgy gondolom, ha valaki a fenti tanácsokat helyesen alkalmazza nemcsak megkönnyíti az együttélést a tojóval, hanem a kapcsolatuk is sokkal szeretetteljesebb lesz, mintha egyszerűen nem engednék ki a kalitból a tojót, mert csíp. (Sajnos, nagyon sok helyen fajul el idáig a dolog vagy egyszerűen eladják, mondván, hogy túlságosan vad.) Ezeket a madarakat mi fogadtuk be a házunkba, nem ők kérték, hogy velünk élhessenek, én úgy gondolom, hogy ezért kötelességünk megfelelő módon tartani őket, nem csak szép piros szobadíszként./A fordító megjegyzése/ 

A nemes papagájok vedléséről

30/1/2017

Általános áttekintés, hogyan is segítsük papagájainkat a vedlés ideje alatt A vedlés kezdete: Az első vedlés körülbelül 7 hónapos koruk táján kezdődik, de az alfajok között előfordulhat, hogy korábban vagy későbben kezd vedleni a madár. Ha a madarunk egészséges akkor nem kell aggódnunk a vedlési idő kezdete miatt. A nemes papagájok vedlése: Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nemesek egész évben vedlenek. A kisebb tollak, a fejen, a nyakon és a testen korábban kihullanak, de a szárny és a farok nagy repülő tollait általában 12-18 hónapos korában kezdi cserélni. Ez után a nagy farok és szárnytollak szimmetrikusan cserélődnek hónapokig két egymást követő vedlési időszak alatt. Kivéve, ha valami miatt a madár elveszti, mert a farok és szárnytollak csak egyszer cserélődnek évente. Azt mondhatjuk, hogy a vedlés idejét, fajtáját és időszakát külső tényezők, különösen a fény befolyásolja. Általában a nemes papagáj egész évben cseréli a tollait.​ Bár a kisebb tollak, a fejen, nyakon és a testen korábban kezdenek cserélődni, a nagy repülő tollak csak 1 éves kor tájékán. Ezek a nagy tollak két vedlési ciklus, 1 év alatt cserélődnek. A fogságban tartott nemeseknél a kisebb tollak fokozatosan vedlenek egész évben, az Egyenlítő közelében élő madarak lassabban vedlenek le egy év alatt, míg a mérsékelt éghajlaton élő madarak gyorsan és az év különböző időszakaiban cserélnek tollat. Vedlési szimmetria: A Természet úgy programozta a madarakat, hogy sohasem veszítenek el egyszerre túl sok tollat, nehogy a repülési képességük sérüljön. A repülés lehetőségének elvesztése életet vagy halált jelenthet a vadonban. Ha elsődleges repülési tollat veszít az egyik oldalán, néhány napon belül a másik oldalon is kihullik egy ugyanolyan toll. Emiatt marad a szárnyuk aerodinamikailag szilárdan. Vannak olyan nemesek, akik szinte észrevétlenül vedlenek, fokozatosan elvesztve a tollaikat, a gazdája egyszer csak azt látja, újak a madara tollai. Toll minősége: A vedlés (különösen az első) utáni toll mindig erősebb, mert a babatollnak rugalmasnak kell lenni, hogy a fészekbeli élethez alkalmazkodjon, a fiókák ügyetlenek, amíg mászni és repülni tanulnak, a tollaik sérülhetnének. Mivel a baba tollak puhák és rugalmasak, nem törnek meg olyan gyakran, mint ahogyan mi gondolnánk. A toll színe: A vedlésben lévő madárnak különféle árnyalatúak a tollai, hiszen a régi tollak fakó színűek, az új tollak csillogóak és még az alsó szürke toll is kilátszik egyszerre. Rengeteg tokot láthat ilyenkor a madarán, főképpen amikor vizes, de amikor a tokok kinyílnak a madár színe egyenletes lesz ismét. Mojo vedlés: egy kevéssé ismert vedlési állapot. Lynn Oliver nemes hímje, Mojo után nevezzük Mojo vedlésnek. Ő volt az első nemes, akin megfigyelték, hogy a fej és a nyak a vedlés alatt erősen kopaszodott. Ebben az esetben minden vedlésnél kopaszodik az arc, a fej és a nyak. A legtöbb nemes nem így vedlik, de az új tulajdonosnak tisztában kell lenni azzal, hogy ilyen is van, nehogy megijedjen ettől. Összevetve a Mojo vedlésű madarak étrendjét a többiekkel nem találtunk összefüggést a kétféle vedlés és az étrend között. (A cikk fordítójának megjegyzése: Magam is tapasztaltam a leírtakat: 4 éves salamon-nemes hímem minden alkalommal a Mojo vedlést produkálja, míg 2 éves új-guineai hímemen nem is tapasztalom a vedlés szakaszait, szinte láthatatlanul cseréli a tollait.) A nemesek étrendje vedléskor: Mivel a vedlés feszültségekkel teli és kényelmetlen érzés a madarunknak, előfordulhat hogy ilyenkor csökken az étvágya. Ugyanakkor növeli az anyagcserét és ezzel az étvágyát is a több ezer új toll termelése és növekedése. Hogy elveszti az étvágyát vagy többet eszik ez a madár komfortérzésétől függ. Vedlő madarunk számára hasznos a több, minőségi fehérje, melyet megkaphat az alábbi formákban: jól megfőzött tojás, jó átsütött hús (nem sertéshús) vagy a tenger gyümölcsei, főtt bab és rizsféle, melyek együtt teljes értékű fehérjét alkotnak. A diók különféle fehérje és hasznos zsír tartalmukkal szintén hozzájárulnak az erős és fényes tollak képződéséhez. Hasznos, ha megszórjuk madarunk ételét őrölt lenmaggal. A kendermag, a benne található olajok és esszenciális zsírsavak miatt szintén segíti a jó minőségű tollak képződését. Fürdetés: Különösen fontos a vedlés során. Madarunk számára viszkető és kényelmetlen érzés, ahogyan a tokok áttörik a bőrt. Az Aloe tartalmú spray-k, (adalék nélküliek) segítenek hidratálni a bőrt és a tollakat valamint megakadályozzák a viszketést. Az áztató fürdetésen kívül hasznos a napi vizes vagy aloes spriccelés. (Áztató fürdőnek nevezzük, amikor madarunkat zuhanyozzuk, langyos (kézmeleg) vízzel, úgy, hogy a zuhanyrózsát felfelé ordítjuk és a madárra a visszahulló víz folyik. Szemüket lehunyva élvezik ezt, különösen a vedlési időben. A cikk fordítójának megjegyzés). Könnyebben ellenőrizheti a tokok kibújását, ha vizesek a tollak, jobban lehet látni a tokokat áztató fürdő után. Pihenés és alvás: A vedlés alatt a madarunknak sok pihenésre van szüksége. Takarjuk le a ketrecet 10-12 órára éjszakára, ha a kalit zajos területen van, tegyük éjjelre csendes szobába aludni esetleg egy kisebb kalitban. A vedlő madár testén kibújó sokféle nagyságú tok megsértheti az ember kezét, óvatosan kell őket megfogni. Megkésett vedlés: A vadon élő papagájok tapasztalják az évszakok változásait, a hőmérséklet és a fény csökkenését, ezek jelzik számukra a vedlési idő érkezését. Fogságban azonban állandó a fényerő, a nappal-éjszaka időszak és a hőmérséklet. A beltéri madaraknál az egyik fő oka a késleltetett vedlésnek az alacsony és állandó erősségű fény, amilyen a legtöbb beltéri világítás. A vedlés ösztönzését úgy érhetjük el, ha a fény szintjét és időtartamát emeljük és ezzel a nappali időszakot növeljük, emeljük a hőmérsékletet, fürdessünk naponta, dúsítsuk az étrendjüket a leírtak szerint és minimalizáljuk a stresszt.
Forrás: Írta: Carolyn Swicegood Email: carolyn@landofvos.hu Honlapja:www.landofvos.com Levelezőlista: ECLECTUS@parrottalk.com Fordította: Hunyadi Katalin Email: khunyadi@gmail.com Blogok: www.mizoblogja.blogspot.com www.nemespapagaj.blogspot.com
A nemes papagájok vedléséről Írta: Carolyn Swicegood Fordította: Hunyadi Katalin

A nemes papagájok étrendje

30/1/2017

0 Comments

A nemes papagájok étrendje nagyon különbözik a többi papagájétól. Hosszabb az emésztőrendszerük, mint a többi papagájé és rosszat tehetünk a pellet vagy mag etetésével.A pelletet fogyasztó papagájoknál gyakran előfordul vitamin túladagolás aminek eredményeképpen tolltépés, láb és szárny rángás, kiabálás és agresszió léphet fel, mivel egyes nemesek érzékenyebbek lehetnek erre az etetésre. Ajánlatos a nemesek étrendjét úgy felépíteni, hogy abban 80 % természetes étrend és 20 % mag-pellet legyen. Néhányan igen rossz evők, csak azt eszik meg a tálból, amit nagyon szeretnek, ilyenkor meg lehet próbálni előtte enni az ételből, hiszen ha látják, hogy mi is azt fogyasszuk akkor szívesebben megkóstolják. A kevésbé kedvelt ételeket lereszelhetjük, így keverjük bele a kedveltekbe és mivel a reszelt élelmiszerek hozzátapadnak a többihez, így abból is fogyaszt a madár, megszokja és megkedveli.
​​ Bár néhány nemes tulajdonos a pellet-mag diétát részesíti előnyben, ez nem jelenti azt, hogy egészséges a madaraknak, hosszú időn át ezzel etetve a madarunk élettartama megrövidül, hirtelen halál következhet be vagy más egészségügyi problémák, mint a korai öregedés. Ha mégis úgy dönt, hogy ezekkel etet akkor nagyon meg kell válogatni, lehetőség szerint 100%-ban kifejezetten nemeseknek való pellettel etessünk. Az egészséges és változatos étrend elengedhetetlen az összes papagáj fajnál. Az étrend részei: gyümölcsök, zöldségek, hajtások, gabonafélék, hüvelyesek, magok, diók és friss víz. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy az adott papagájfajnak milyen differenciált táplálkozás a legjobb. Például az aráknak vagy a fodros papagájoknak nagyon gyors az anyagcseréjük, ezért ők több diófélét és hüvelyeseket fogyasztanak, melynek magas a zsír és fehérje tartalma, míg a jákók, kakadúk, nemesek hajlamosak az elhízásra, nekik alacsony zsírtartalmú étrend, kevés dió és magas rosttartalmú étrend a megfelelő. A friss élelmiszerek megromolhatnak néhány óra után, így nem célszerű sokáig a madár előtt hagyni. Mi a megoldás? A grapefruitmag kivonat! Természetes antibakteriális termék, mely kis mennyiségben biztonságos, viszont kíváló antibakteriális hatással rendelkezik. Csak adjunk egy-két cseppet a friss élelmiszerhez, keverjük össze jól és lassítnai fogja a káros baktériumok elszaporodását! A másik megoldás, hogy az etetés után 4 órával eltávilítjuk az élelmiszert a madár elől. Csíráztatott magot naponta kínálhatunk, ebben van a legtöbb vitamin, amire a madarunknak szüksége van. Saját magunk is csíráztathatunk, de vásárolhatunk kész csírát is. A 24 órán át áztatott mag is sokkal többet ér a nemeseknek, mint a száraz mag. (természetesen jól leöblítve!). 

Forrás: https://bestbirdfoodever.com/home/wp/index.php/2010/11/28/soaked-vs-sprouted-seeds/
​
A nemeseknek nem ajánlott szintetikus vitaminkészítményeket adni, hacsak nem az orvos rendeli el. Soha ne adjunk a nemeseknek orvos ajánlása nélkül vitaminokat, mert nagyon könnyű túlvitaminozni őket. A táplálék tálalása a madaraknak: Kebab: Felszúrhatjuk a nagyobb darabokat nyársra (Fressnapf, Rágcsáló Osztályon vásárolható) és ezeket lógatjuk be a röpdébe, a nyársat becsomagolhatjuk papírdobozba, barna csomagolópapír zacskóba, így a madaraknak dolgoznia kell, hogy megtalálja és megehesse, ez nem csak egészséges étel nekik, hanem egy hasznos játék is.
Rengeteg ötlet tálalásra és etetésre: https://hu.pinterest.com/pin/507077... Chop: a legtöbb ember felaprítja a zöldségeket és gyümölcsöket, amit a papagájoknak ad enni. Késsel vagy bármilyen aprítóval csinálhatjuk, akár naponta frissen, akár nagyobb adagban és lefagyasztva. A mellékletben találtok chop recepteket. A jó chop keverékbe teszünk zöld leveles zöldséget, piros és narancssárga zöldségeket, friss fűszernövényeket az évszaktól függően. Továbbá úgy aprítjuk fel a hozzávalókat, ahogyan a madarunk szereti, az egyik apróbbra vágva, a másik a nagyobb darabokat részesíti előnyben. A chopot le lehet fagyasztani kisebb adagokba, így akár hetekig elég csak kiolvasztani belőle. Amikor sok zöldség van, akár kétfélét is készíthetünk és szintén fagyasszuk. Egy példa a napi etetésre: Reggeli etetés: Chop, hozzátéve csírák, hajtások, gyümölcsök. Magfélék: máriatövismag, búzafélék, egész zab, quinoa, szezámmag, amarant, repce, len, kukorica, hajdina, mák, köles (piros, sárga, fehér), chia, goji, édesítetlen kénmentes kókusz, szárított chili. Az aszalt gyümölcsöknél mindig kénmenteset használjunk és vegyük figyelembe, hogy magas a cukor tartalma. Délutáni etetés: Nagyobb darabokra vágott, nyársra húzott zöldség és gyümölcs Főtt quinoa vagy vadrizs zöldségekkel Madárkenyér ( recept a cikk alján a receptek között) Ha kevés az időnk, akkor olvasszunk ki kukoricát és borsót, tegyünk hozzá egy kevés kuszkuszt és készen van. Sokan adnak délután még meleg főtt édesburgonyát, különféle kásákat is. Hetente 1x: Egy jól megfőtt csirkenyak Jól megfőtt tojás (összesen 1 db egész hónapban Főtt ételek, melyeket kaphatnak: Barna, jázmin vagy basmati rizs Bármilyen teljeskiörlésű lisztből készült tészta Főtt sütőtök Vegyes babfélék, legalább 2 óra hosszat főzve (a Rió dízsállatkereskedésben kapható kimérve, a neve Dinner Mix. ) Lencse Diófélék Nem kell kerülni az etetést, de a lényeg, hogy mindent mindig mértékkel adjunk. A diófélék sok vitamin és ásványi anyag forrásai: szelén, cink, E vitamin, magnézium, fehérje, réz, kálium, foszfor, bioflavin, niacin, biotin, cink. Ajánlott naponta az etetésük. Mandula, brazil dió, makadám dió, kesudió, török mogyoró, fenyőmag, dió, pisztácia. Amerikai mogyorót nem etetünk, mert a föld alatt terem és gyakran penészgombával fertőzött. Etethető virágok borágó virága, szegfű, kamilla, metélőhagyma, gyermekláncfű (teljes egészében), bodza virág és bogyó, kardvirág, hibiscus, impatiens, máriatövis levél, sarkantyúvirág, árvácska, rózsa, zsálya, passionflower, kefevirág virágja, cukkini, fejtett borsó, tök, okra, futó bab, ibolyák, gyógynövény és fűszervirágok: ánizs, bazsalikom, metélőhagyma, koriander, kapor, édeskömény, fokhagyma, oregano, rozmaring, kakukkfű Biztonságos magok: szőlő, sárgadinnye, dinnye, áfonya, gránátalma, mango, citrusfélék magvai, sütőtök Veszélyes magok alma, cseresznye, őszibarack, szilva, körte, nektarin, ezek különböző mennyiségű cianid vegyületet tartalmaznak, mely halálos is lehet. Almamag, az embernek nagy mennyiséget kell ennie belőle, de a papagájoknak kisebb testsúlyuk miatt mérgező lehet, nyilván ha véletlenül 1-2 magot megeszik, nem kell azonnal orvoshoz futni velük. A cikk, és sok más hasonló hasznos információ megtalálható a Nemes papagáj tartók csoportjában: https://www.facebook.com/groups/164...
Egy hasznos élelempiramis a nemes papagájokra vonatkozóan:

​Forrás: https://eclectusparrots.net/foodpyramid.html 

Forrás: https://www.emeraldaviaries.com/dietaryinfo.htm 

Forrás: https://www.emeraldaviaries.com/dietaryinfo.htm