"Egy parányi, apró testben néha nagyobb szív lakozik, mint bármelyik emberben. Ő soha nem színlel, soha nem csap be, csak őszintén szeret és minden mozdulatával, pillantásával kimutatja, hogy elfogad, s rajong értem. Érzem ezt most is, ahogy meleg kis testét magamhoz ölelem, s szívünk habár kétféle ritmust diktál, ugyanazt érzi: az egymás iránti szeretetet"
Blu Jácintkék ara
Kenya
Kivi
Kongo
Guszti I.II. Jákó
Blue
29/1/2017
"Nem egy sérült madár története de, leírom, mert megkértek, s mert mint minden sztoriból, talán ebből is le lehet vonni valami tanulságot. Blue-t egy jácintkék arát, nem is tudom miért vettem meg. Önző, érzelmi okokból, az biztos. Hiszen teljesen ellene vagyok egy arának a lakásban való tartásának, hiszen ők szuper intelligens, mozgékony, nagy testű papagájok, édes kevés az amit mi a lakásban tudunk nyújtani számukra. Egy papagájos haverommal elmentünk csak "megnézni" az eladó jácintkék arát,hiszen nagyon ritkán lehet kapni ilyen madarat. Nagy meglepetésünkre egy öreg, korhadó deszkákból álló istállóban mutatta meg "büszkén" a madarait egy úgymond tenyésztő/szaporító. A szülőket nem láttuk, ők a ház pincéjébe voltak betéve, főleg mert a szomszédok igen csak reklamáltak a hangjuk miatt. Blue 4 hónaposan egy olyan kalitban kuksolt, ahol éppen csak megfordulni tudott :(( Na mondom, nem semmi! Az emberből már ez a látvány kihozza a "megmentem" reakciót, csak hogy a madár ebből a környezetből kikerüljön, hiszen nagyon kevés ember tud, vagy akar kiadni ilyen borsos árat, amit elkérnek egy ilyen madárért. Minden aggályomat félretéve kiperkáltam a pénzt és lesz, ami lesz alapon hazavittem Blue-t.
Egy tünemény volt! Akkor már volt jó pár papagájom. Persze egy papagáj megvétele nem csak abból áll, hogy a madár árát kifizetjük, hanem egy doki látogatás, is kell, hogy minden rendben legyen, a megfelelő (ha egyáltalán van olyan), röpde méretű kalitot beszerezni, rendelni neki más országokból a vadonbeli kajájához legközelebb álló dió fajtákat, stb. Minden szép és jó volt, Blue nagyon jól beilleszkedett, de azért a tudat, hogy nem elég neki ez a szoba fogság... állandóan bántott a lelkiismeretem miatta. Nem sok időre rá hallottam, hogy van megint egy fokföldi papagáj eladó (ők a kedvenceim és már volt egy ugyanettől a tenyésztőtől). Chad volt a neve és be lett téve egy külön hálószobába, karanténba. Mivel az első fokföldim egészséges volt,így nem vittem a dokihoz csak elkülönítettem a többi papagájtól, ami persze igazából egy ál biztonságérzet, mert egy beteg papagájnak a vírusai egy légtérben, a házon belül ugyanúgy fertőzhetnek. Nem sokkal a vétel után, hallom, hogy a papagáj kör nagyjai azt pletykálják, hogy a tenyésztőnél, akitől vettem lehet hogy bélhurut fertőzés van. Na rögtön vittem Chad-et a dokihoz, ahol a teszt pozitív lett. Ez a hír úgy ért, mintha ököllel gyomorszájon vágtak volna. Első gondolatom, hogy Blue a legfiatalabb papagájom, neki még nincs jól kifejlődve az immunrendszere, őt el kellene különíteni, elvinni a házból, nehogy baja essen. Van egy haverom, akinek szintén van egy jácintkék arája, egy hím. Egy hatalmas, magas mennyezetű szobában tartja, s az ablakon át ki tud a madár repülni egy udvari röpdébe is. Megkérdeztem, hogy befogadná-e Blue-t addig, míg meg nem oldódik a helyzet nálam. Rohangáltam eszeveszetten, hogy mit lehet csinálni ilyen esetben, milyen gyógyszer, kezelés segítene a papagájon, mekkora az esélye, hogy a többi is elkapja, stb. Egyszóval jó pánikos időket éltem meg akkoriban. Aztán valaki javasolta, hogy vigyem el a papagájt még egyszer a tesztre, csak máshova, mert sokszor hamis pozitív az eredmény az ilyen teszteknél. Persze, hogy azt csináltam! Elvittem Chad-et három másik papagájhoz értő orvoshoz. Mindegyik lelet 3-4 hét alatt lett meg,s mind negatív volt. Azt a nagy örömet! De ugyan akkor az első, a hamis pozitív tesztnek a részeseit legszívesebben agyon csaptam volna, amilyen gondot okoztak ezzel nekem. Na mindegy, a lényeg, hogy egészséges Chad és Blue jöhet vissza. Elmentem érte, s Blue nagy örömmel ugrott a nyakamba, összebújtunk. Olyan jó érzés volt! Miután így üdvözölt, ment vissza a "párjához" és ők is összebújtak. Hát.erre nem számítottam!. A két jácintkék arából "egy pár lett". Ezek után nem volt szívem elhozni, hiszen ami a legjobb a madárnak, az kell, hogy legyen nekem is, és Blue-nak ez a jó tágas hely és egy másik jácintkék ara társasága sokkal jobb, mintha önzőn haza hoztam volna. Pedig mennyire szerettem volna megint ölelni, nevelni, játszani vele! Haverom azt mondta, szívesen gondozza Blue-t is, de pénzt nem tud fizetni érte. A pénz nem minden, tudom, hogy a haverom rengeteg pénzt ad ki a papagájaira. Így fájó szívvel, de abban a biztos tudatban, hogy Blue-nak ez a legjobb, ott maradt. Még sokáig látogattam őket, Blue mindig nagyon örült, amikor látott,s már rohant is, bújni de egy kis idő után már ment is vissza a párjához, s ez így van jól Sajnos most már nem tudok róluk sokat, mert elköltöztek és ritkán hallok felőlük, de a lelki ismeretem nyugodt mert tudom hogy jó helyen és jó kezekben van. Csilla"
Kenya
Ezt azt irást azért osztjuk hogy más csoport tagok is olvashassák tanulhassanak belőle. Köszönjük szépen Csillának hogy megoszthattuk a történetét a nagy nyilvánosság elött is.
Elmesélem az utobbi eleg szerencsetlen "elmenyemet" az egyik fokfoldimmel a neve Kenya. Ezt a madarat felnotkent, szulo altal neveltkent vettem. (ez azert fontos mert szerintem ez is kozre jatszott az erosebb idegzetenek hogy nem kezdte tépni a tollat). Azt tudattak velem hogy jo par labujjrol hianyzik a vegtag mert a szulok lecsipkedtek, de sajnos atlettem vagva ott hogy a madarnak az egyik laba rovidebb volt a masiknal amit persze mar nem kozoltek velem. Amint kiderult, a laba beakadt valahova, a combot kirantotta a medencejebol amikor kiakart szabadulni es ugy is fort ossze. Mikor felhivtam az illetot..tette az ertetlent hogy "miiii tenyleg, rovidebb a laba..eszre sem vettem" ..na mindegy hagyjuk reg volt. Allat orvos latta, mondtak hogy nem vallaljak a mutest,, el lesz igy is mint ahogy mar evek ota el van vele. Oksa. Kapott polcokat a kaliba, probaltam hogy a labat kimelhesse de lathatoan vigan el volt, hintazott, maszkalt. Sajnos aztan megint megtortent a baj. Mivel nalam a legtobb madar nincs kalitkazva hanem szabadon repkednek aminek a hatranya hogy neha lesznek balesetek, 7 evvel kesobb megtortent a baj. A goffinom elkapta a labat es jol belecsipett. Altalaban meg es sem lett volna hatalmas problema, hiszen a madarak gyorsan gyogyulnak kisebb traumakbol de ez olyan csipes volt ami nem gyogyult. Tobbszor vittem madar allat orvoshoz, mindig mashoz hatha valami jobbat tudnak mondani de a szokasos antibiotikumon es fajdalom csillapitokon kivul nem tudtak jobbat nyujtani. A harmadik heten mar szintetikus morfin fajdalom csillapitot is kapott mert ha mar ugy nezett ki hogy gyogyul es leszedtem rola a gallert akkor mar tepte is a labat, tehat rettenetesen fajhatott neki. 4.5 honapomba kerult hogy felepuljon ugy hogy mindent probaltam csinalni hogy jobb legyen. Ez a kis szerencsetlen hogy miket ki nem birt, milyen turelemmel, anelkul hogy a tollait elkezde volna szaggatni..vagy hogy feladta volna, hihetetlen. Ket naponkent csereltem a kotest, gallert kellett hordania, emiatt csak a kali aljan tudott kuksolni es a gallernak is nagynak kellett lenni hogy ne tudja szaggatni a kotest. Aztan lekerult rola a kotes, galler, par napig elvolt hogy aztan megint ugy talaljam hogy veresre ragta a labat. Tettem ot akvariumba hogy ne probaljon a racsokon maszkalni ezzel is irritalni a labat, zoknit tettem a nyakba is neha mert a muanyag galler mar dorzsolte a nyakat, nap kozben vittem magammal mindenhova hogy a laba csupasz lehessen hogy levego erje, de ne ragja, leg dragabb kenocsoket rendeltem neki, csinaltam magam is minden fele herbalia kenocsot a labara, mindig szemmel tartottam..szoval 4.5 honap, napi 18 ora monitoralasnak volt kiteve, 1 honapos, napi 2x gyogyszerezesnek de vegre meglett az eredmenye. Most mar nem csipi a labat, ugy ahogy begyogyult, de meg mindig nagyon erzekeny neki. Csak is alazatos tisztelettel tudom csodalni ennek a kis lenynek a turo kepesseget..es hogy nem eppen szelidsege ellenere hagyta hogy kezeljem hogy fogdossam hogy gyogyszerezzem, hogy cipeljem. Egyszer nem csipett belem ..pedig a baleset elott jo parszor belevagott a kezembe etetesnel. O is akarta hogy gyogyuljon es ezzel is segitett nekem hogy segithessem. <3
Kivi Története
Az én történetem most Kiviről szól akinek tojáselakadása volt...
Fontos tudni hogy minden jóval el voltak látva.....
2014- ben kerültek hozzám több tojással megleptek de nem volt fias egyik sem
2015- ben aztán sikerült egy tojás abból lett Kivi és Azúr kisfia Csőrike!
Egy kis tündérke volt a szülők minden energiájukat beleadták a nevelésbe, hihetetlen gondoskodást mutattak a fiókájukért!
Miután Csőrit el kellett vennem tőlük mert már nagy volt, jött egy nagyobb szünet, pihenő amikor nem volt tojás
Napi kiengedés mellett sokféle gyümölcsöt válogatott magkeveréket kaptak vitaminokkal karöltve.
Az odú fent volt ebben az időben és serényen rendezgették a kis lakásukat Kivi és Azúr....
2016 márciusában megint beindultak a hormonok
Tettek, vettek, rakosgattak.....
Eljött az első tojás ideje be is vonult az odújába a tojó nem jött ki csak egy picit enni, inni, és elvégezni a dolgát......
Aznap a tojásnak nyoma sem volt......
Permeteztem, párologtattam hogy minden megfelelő legyen de még mindig semmi nyoma a tojásnak
Másnap munkából hazaérve az első dolgom hozzá vezetett hogy túl van e a dolgon de nem sajnos!
Csak annyit láttam hogy a kloáka nagyon meg van duzzadva, a tojás eleje látszott és az is hogy erőlködik szegény hogy kijöjjön a tojás de nem sikerült
Ekkor hívtam Dr Pazár Pétert
Mondtam hogy tojáselakadás a gond, azt mondta azzal nem lehet várni és irány a kórház
Így is lett
Kivit ott kellett hagynom mert adtak neki időt arra hogy hátha mégis sikerül neki megtojni a tojást....
Meleg helyen nyugalomban volt
Nem használt
Kb este kilenc fél tíz körül hívott az orvos hogy kiszedte a tojást a madár jól van.
Nagy kő esett le a szívemről
Ami viszont nagyon furcsa volt hogy a kiszedett tojás puha volt....
Ezért nem tudta megtojni Kivi
Akkor este nem hozhattam haza úgy volt hogy másnap sem de nem hagytam bent mindenképp haza akartam hozni a párjához.
Mikor hazaértünk hatalmas örömmel fogadta Azúr az ő szíve hölgyét ebből láttam hogy mennyire fontosak egymásnak!
Drasztikus kálciumozás következett és bíztam benne nem lesz több tojás...
Legnagyobb sajnálatomra még jött nyolc darab de a rosszban a jó hogy boldogult vele egyedül is most már a kisasszony. Igaz hogy pattogott a kalit alján mint a gumilabda de kijött
Azóta nincs odú, nincs tojás remélem nem is lesz! Lassan egy éve már hogy ez a baj történt ezért többet nem kockáztatok!
A fiókanevelésre majdnem Azúr ment rá mert minden tartalékát minden friss vitamint a kicsinek adott neki nem maradt semmi ezért vele is voltunk dokinál, a tojásrakásra pedig majdnem Kivi szóval nem ér annyit egy fészekalj sem hogy a szeretett madaraimat elveszítsem!
A fotókon látható hogy az ürítés is nehézkes volt de szerencsére a tojás nem dugította el a ( kijáratot ) ha az ürítés nem ment volna lehet nem élte volna túl!
Az utolsó kép már tojás nélkül de látni hogy duzzadt a kloáka! Kivi azóta jól van most megint elérkeztünk a hormonos időszakhoz sajnos de odú nincs! Nagyon remélem tojás nélkül átvészeljük.....
Kongó
Mikor régebben feltettem Kongórol egy képet, mondtam hogy majd mesélek arról a pici toll hiány foltrol a mellkasán, tanuljatok az én káromon..... A hosszú idők során talán 4 komolyabb hibát követtem el a papagájaimmal. Ez volt az egyik. Sokszor adok nekik párolt édes krumplit összekeverve zöldséggel meg akármivel amit éppen találok. A mikrohullám sutot mar rég kidobtam mert szerintem jobban szétroncsolja a vitaminokat mint a párolás és elakartam kerülni a forró itt ott részeket az ételben ami tipikus egy mikrós sütésnél.. Egy ilyen párolt édes krumpli etetés után, nézem hogy Kongó elég gyakran néz le a begyére, de nem esett le a tantusz hiszen a csőrével nem játszott a tollakkal csak mindig le le nézett . Reggel lemegyek és ez az elrettentő jelenet várt A nagyon megható az volt hogy általában nem engedem a vállamra de úgy rohant hozzám hogy segitsem, rögtön ment fel a vállamra és ott érezte magát jobban. Rögtön kivágtam egy zoknit ráhúztam a nyakára hogy addig se bántsa a begyet és rohantunk az orvoshoz. Az orvos remek volt, beszélgetésünk során rögtön levágta hogy valoszinüleg lehetett a kásában egy forró rész és azt nyelte le. Kapott anitbiotikumot, fájdalom csillapitot és anitbiotikumos krémet. Kongo kiváló páciens volt, a gallér abszolut nem zavarta őt, és remekul tűrte a napi kétszeres gyógyszerezést. 1.5 hónap alatt teljesen rendbe jött hala istennek. Nagyon kell vigyázni hogy a melegitett kajáknál, és nagyon szeretik langyos melegen a kása féléket, de még véletlenül se maradjon forró rész.
Guszti
26/10/2018
Kaptunk egy levelet, minden javítás nélkül, teljes terjedelmében közzétesszük.
Sziasztok.
Szeretném bemutatni nektek Gusztit és megismertetni veletek a történetét. Gusztit(akiről ugyan nem tudni hogy fiú vagy lány). Egy internetes portálon adtam fel egy hirdetést amelyben a meglévő jákóm mellé keresek társat. Egy pár napon belül jelentkezett egy úr aki szintén ezen a portálon hirdette a madarát. A hirdetésben egy 2008-as jákó papagájt kínált eladásra. Az eladás okaként külföldi munkavállalás volt feltüntetve ahová a madarat nem tudta magával vinni. A hirdetésben szereplő képeken egy látszólag egészséges papagáj volt aki az eladó elmondása szerint nem szelíd. A hirdetett madárért 165e forintot kért. Válaszoltam a megkeresésre és elmondtam hogy köszönöm de nekem ez az ár magas és inkább fiatal papagájt keresek (ami a hirdetésemben szerepelt is). Pár nap múlva ismét megkeresett az úr hogy csakis nekem eladná a madarat 140e forintért. De én erre is az első megkereséshez hasonlóan válaszoltam. Aztán egy hét elteltével újra írt hogy mivel neki utaznia kell nekem adja a papagájt 110e forintért. Másfél hétig gondoltam mit csináljak megvegyem vagy sem. Aztán 2016.11.04.-én a megvásárlása mellett döntöttem. Az úrral egy benzinkút parkolójában találkoztunk. Az eladó egy papír dobozban hozta az "árut". A dobozt résnyire kinyitotta amelynek alján egy rémült ám látszólag egészségesnek tűnő madárka kiabált.(hozzá teszem csak felülről láttunk és este 18:30kor félhomályban) Nagyon megsajnáltam a kis pipit olyan kis sebezhető volt és olyan rémült. Átadtuk a pénzt ami kölcsönös megegyezés után 100e forint volt. Aztán haza indultunk. Amint hazajöttünk beengedtem a papagájt a kalitba ami már előkészítve várta lakóját. És akkor döbbentem rá hogy mit is kaptunk az egészségesnek hírdetett madár helyett. Az ülőrúdról egy rémült tolltépett madár figyelt ránk ijedten akinek nem egy lábújja és körme hiányzott. Szörnyen éreztem magam, becsapottnak,megkárosítottnak. De ami a leginkább a fejembe járt az hogy te jó ég mennyi szenvedésen ment már keresztül ez a szerencsétlen kis lény. Azóta próbáltam beszélni az eladóval aki a telefonszámomat letiltotta és elmondása szerint külföldre utazott. Gondoltam hátha jobb belátásra bírhatom, hogy legalább az ezt követően felmerülő orvosi vizsgálatokra illetve az esetleges kezelésekre tekintettel a vételár egy részét(amit ebben az esetben irreálisnak tartok) adja vissza. De sajnos az ilyen embereknek nem számít a madár sorsa csak a pénz lebeg a szeme előtt. Időközben segítséget kértem két papagájos körökben jártas személytől akik készségesen a segítségemre voltak és tanácsokkal láttak el. Szeretném ezúttal is megköszönni nekik. Bár időközben történt egy kis félreértés amit itt most nem részleteznék, bár nem titok( és ha ez segít a helyzetet tisztázni ide is szívesen leírom). Remélem a jövőben is számíthatok a segítségükre és a tanácsosokat. Addig is szeretném ha ezzel a történettel segíthetünk hogy mások ne kerüljenek ilyen helyzetbe. Bár az igazat megvallva én ezt így utólag már nem bánom mert most már Guszti végre egy szerető családba került és élete végéig ott is marad. Annak meg kifejezetten örülök hogy ez a család a mi családunkban lett. Mellékelve elküldöm a hirdetésben szereplő képet illetve a valós állapot is. Igyekszem beszámolni mindenről ami vele történik és megpróbálok a hozzászólásokra időben és érdemben válaszolni.
Guszti II.
26/10/2018
A hirdetésben talált két éves jákópapagáj történetét folytatom még majd, de szeretném a mai napon kapott levelet közzétenni most inkább.
Emlékeztek még Guszti, a jákó történetére? Azt ígértük, hogy beszámolunk róla, hogyan alakul az élete. Következzen hát az első beszámoló, azt az ígéretet kaptuk, hogy követi még idővel a többi is. :
"Sziasztok kedves csoporttagok.
Örömmel értesítünk mindenkit, aki olvasója volt a mi kis történetünknek és várja a híreket Gusztiról,
hogy szerencsére a kis madár nagyon jól érzi magát mióta nálunk van. Nem szedi a tollát ami egyre inkább meglátszik a kis "ruháján"😊.
Boldogabbnak és sokkal nyugodtabbnak tűnik.
Rengeteget fütyül, szinte egész nap.
Már kezd megbarátkozni velem is ha olyan kedve van kézből elfogadja az ételt🙂
Rengeteget türelmet és törődést igényel amit meg is érdemel.
A képeken szemmel látható a változás, a sebei meggyógyultak, tolla elkezdett lassan nőni😊
Remélem ez nem fog változni és ilyen szépen fokozatosan teljesen rendbe fog jön. Igyekszem rendszeresen tájékoztatni az érte aggódókat."
Ennyi a levél. Kaptunk két kép mellékletet is, az egyik a megvásárlásakor készült, a másik a mai napon.
Reméljük, végre megtalálta ez a kis sérült jákó a végleges helyét, ahol a gazdik szeretik és megbecsülik őt!
Várjuk majd a híreket továbbra is Gusztiról, a sérült lábú jákó papagájról!