Pihe története

22/10/2018

Ludi a kakadu

22/10/2018

2016.08.13
​Ludit az Isten is úgy akarta, hogy hozzám kerüljön! Egy tenyésztő, aki szerintem egy jó ember, nem ismerjük ugyan egymást személyesen,de amikor egyik mentett madaram(Pihe) mellé kerestem társat, Őt ajánlották, talán tud segíteni.
Ebben az esetben nem tudott, de elmentette a telefonszámomat és ígérte, ha akad valami számára nélkülözhető madár, hívni fog. Nos egyik nap csörög a telefon, és ez a tenyésztő érdeklődik, hogy be tudnék-e fogadni egy Csupasz szemű Kakadut? Kérdeztem mi az oka? Elmesélte, hogy nemrégen vásárolta egy fiatalember Tőle és most vissza akarja vinni, de Ő már nem tudja fogadni! Miért vinné vissza? Miért nem akarja visszavenni!? Azt mondja a fiatalember, hogy a madárnak baja van, ledobálja magát a kalitka aljára. Ő nem tudja visszavenni, mert már nincs helye. Kicsit zavarosnak találtam a történetet, de mondtam jöhet a madár. A tenyésztő mondta megadja a számomat a férfinek majd hív Ő és megbeszéljük! Nos vártam 1 hetet senki sem hívott. Felhívtam a tenyésztőt, aki elmondta hogy nem tudta átadni a számomat sem, mert a férfi megharagudott amiért nem vette vissza a madarat és nem veszi fel a telefont. Elszomorodtam.
Eltelt 4 hónap és egy idegen telefonszámról hívtak. Felvettem és egy férfi segítséget kért. Az egyik hirdetőoldalon látta a hirdetésemet, hogy keresek párt (Pihe) mellé, de más madarat is befogadok. Kérdeztem miféle madárról van szó? Mondta, hogy Csupaszszemű Kakadu. Azonnal kérdeztem, vagyis inkább mondtam, attól a tenyésztőtől van! Megdöbbenve kérdezte honnan tudom?! Mondtam 4 hónapja várom a hívását! Én lettem volna az, akinek a számát nem vette el a tenyésztőtől! Kérdeztem hogy most mégis akkor hogyan hívott? Mondta, látta a hirdetésemet és egy számomra nagy becsben tartott ember ,egy másik tenyésztő is engem ajánlott Neki. Ezt a tenyésztőt azért kereste meg, mert párt szeretett volna vásárolni a Ludi nevű Kakadu mellé, de annyira problémás, hogy megbeszélték inkább ebben az állapotában nem engedik másik madár mellé. Telefonbeszélgetés következett, mert tanácsot szeretett volna kérni. Rengeteg kérdése volt! Szerintem vehet e mellé kis Kakadut? Egy tojót, mert Ludi egy 1,5 éves hím. Szerintezerint az a baj, hogy retteg a madár. Ha csak a közelébe próbál menni, a madár eszét veszti, leugrik az ülőrúdról és üti veri szét magát a ketrecen. Nem ajánlottam mellé én sem társat ebben az állapotában. Nos sok telefonbeszélgetés követte még az elsőt, de az utolsó hívásnál sírva hívott a férfi! Nem bírja tovább nézni ahogy a madár vergődik, azt hitte az éjszaka már el is pusztult, mert úgy leugrott annyira beütötte magát, hogy vérzett és nem mozdult! Reggelre újra a rúdon ült, de véres volt a tollazata és még zavartnak is tűnt. Javasoltam, hogy fogják törölközővel és hozzák át! Megérkeztek, sírva adták át a madarat egy macskahordozóban. Elhozták a papírjait is és egy előre kitöltött papírt amit csak alá kellett írnom hogy a madár a nevemre kerülhessen. Nem is jöttek be, nem nézték meg a többi madarat sem, mert azt mondták a telefonbeszélgetések és a tenyésztő ajánlása meggyőzte Őket, itt a legjobb a madárnak. Azóta küldök képeket Ludiról nekik. Nos mikor behoztam és megpróbáltam a hordozóból egy kalitba áttenni,amiben a karantén ideje alatt lakott volna, akkor szembesültem mennyire komoly a helyzet. Jó pár törött szárnytoll és farok tolla vérzett, zavarában csavargatta és rángatta a fejét! Nem tudtam hirtelen mit tegyek! Arra gondoltam, puha hely kell, ahol nem üti szét magát jobban! Kibéleltem a kalitka egyik végét törölközővel és az egészet belülről kartonpapírral! Addig volt ez jó, míg be nem kellett nyúlnom etetni itatni! Ekkor újra vergődött. Áttettem egy kifejezetten Neki épített kalitba. Egy szekrényhez építettem röpde szerűt. Megtanulta hamar, hogy mikor közeledtem beszaladt a szekrénybe. Bezártam és addig ott volt nyugodtan a sötétben míg takarítottam vagy etettem. Kis idő elteltével törölközővel kivettem fürdetni mert koszos véres volt. Harapott! A zuhany alatt meglepetésemre megváltozott, kicserélődött. Még simogatni is engedte magát! Most egy kinti volier aljában lakik. Még mindig karton dobozokkal kerítem körbe elővigyázatosságból, de már sokkal nyugisabb! Sokat szenvedtem vele.
A mai napig nem tudom mi válthatta ki nála ezt a viselkedést! Mikor a fiú elhozta, kb. 2 hét múlva a madar megmaradt magkeverékét, vitaminjait, stb. Kedves volt Tőle és persze nagy segítség is! Elmesélte hogy mikor megvették a madarat, szelídnek hitték, de mégsem volt az! Nem érti Ő sem mi lehet vele, mitől retteg.
Ludi ha nem is látványosan, de napról napra javul. Elmeséljük majd nektek a további történetét is, reméljük, pozitív változásról számolhatunk majd be nektek. ​